Karantén ide vagy oda, csak úgy hemzseg a net a nyereményjátékoktól. Én is szorgalmasan játszom, de mostanában nem nyertem semmit. Ha jobban belegondolok, mindössze egyszer nyertünk, akkor viszont egy felejthetetlen wellness hétvégét a Mátrába. Borról is lesz szó, de előtte egy kis nosztalgiázás következik a karantén bornaplómban.

Minél jobban telik velünk az idő ebben a karantén-időszakban, egyre jobban hiányoljuk az éttermeket, a bisztrókat, kifőzdéket, vagyis egy igazán jó kis eszem-iszomot valahol egy remek kis teraszon családtagokkal, barátokkal, vagy a kollégákkal. Ezért óhatatlanul is felfigyelünk arra a menő food truck-ra, ami a budapesti Kongresszusi Központ parkolójában áll már néhány hete. Persze, mi sem bírtuk ki, megálltunk, vásároltunk, hazahoztuk és megettük… Majd visszamentünk, hogy Porkert Krisztiánt, az NPK Beef egyik tulajdonosát, és Nagy Róbert séfet megkérdezzük arról, hogy is kerül a járvány idején egy food truck a Kongresszusi Központ parkolójába?

Ha vannak a filmtörténelemnek legendái, akkor ő, a hétvégén 80. születésnapját ünneplő Al Pacino biztosan közéjük tartozik. Hosszú és igen termékeny pályafutása alatt ő lett Don Michael Corleone, a vászon egyik legnagyobb hatású Keresztapája, de nem okozott neki gondot eljátszani egy vak ezredest, esetleg egy fanatikus edzőt – mint ahogy III. Richárdot, vagy magát az ördögöt sem.

Öt vagy tíz év, netán ennél is több? – nehéz megjósolni, hogy egy nagy csinnadrattával beharangozott trend, mennyi idő alatt kopik ki a jó érzéssel használt közbeszédből, mennyi idő után válik kényelmetlenné, korszerűtlenné a jelenléte, vagy éppen ellenkezőleg, – hogy teret nyissunk az életigenlésnek – válik halhatatlanná és végérvényessé, parányi, emberi léptékű relációinkban.

Egy jó szamorodni selyembe burkolt kedvesség, édes mámor, igaz költészet. Egy jó szamorodniba feledkezni nem bűn, csak szinte végtelen. Ilyenkor sutba kerül az objektivitás, a törekvés, hogy mérce és mérleg határozza meg a független értékítéletet. Csak rímek vannak és dallamok.

Lengyelország, a borkultúra és boros hagyományok nélküli ország, változni próbál. Borászaink mindent megtesznek, hogy elismert és felismerhető bort készítsenek. Ebben a folyamatban sok akadály tornyosul előttük. Sikerülhet nekik? Lengyel munkatársunk írása a tavaly nyári számunkban jelent meg.

Az élet határozottan más mederben folyik, mint néhány hónapja. Nincsenek kóstolók, se borvásárok, amit lehetett, mindenki igyekszik átterelni a digitális térbe. A Heimann Családi Birtok egy új borcsalád bemutatására készült márciusban és áprilisban. A Heimann & Fiai borcsalád premier előtti premierjére a borászat online felületein került sor.