Huszonöt éve nyitotta meg vendéglátással foglalkozó pincéjük kapuját a villányi pincesoron a Szende-család. A negyed évszázadot próbáltuk összefoglalni, felidézni egy olyan beszélgetéssel, amiben szinte minden Szende-generáció részt vett, azért persze a Gáborokkal kóstoltunk legtovább.

Bajáról hosszú út vezet a Balatontól északra elhelyezkedő Somlóra. Van idő gondolkodni, elmélkedni, elképzelni a borászt, vajon milyen lesz, mennyire tudunk szót érteni majd egymással. Ez alkalommal ezen gondolatoknak különösen fontos szerepe van: Balogh Zoltánhoz, a Somlói Apátsági Pincészet (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért SAP) vezetőjéhez, arcához igyekszem. Mondták nem egy helyről, nem egy ember, hogy Zoli igazi „megmondóember”, nagy hanggal, mindig határozott véleménnyel, melyet nem rejt véka alá. Az előzetes várakozások akár félelmet is kelthetnének az emberben, de valamiért ez elmaradt. Talán a sokadik interjú rutinja, vagy az, hogy a nagy hang mellé senki nem biggyesztett negatív jelzőket, nem tudhatom. Írásunk a Pécsi Borozó 2020 őszi számában jelent meg.

Hamvas Béla gondolatai, nóták, halk beszélgetés az asztal körül, édesbús hangulat... A borról elsőre a férfias energetika jut eszünkbe, és való igaz, hogy több férfi borász műveli a szakmát, mint nő. Azonban egyre több női erő kerül ebbe a világba, akik kiváló szakmai tudással felvértezve teljes értékű karriert építenek. Méghozzá nem is akármilyet!  A "Nő és bor" sorozatban ezúttal a Szekszárdi borvidéken kalandozva Sebestyén Csillát mutatjuk be.

Déli szomszédunknál mostanra egyértelművé vált, hogy a prokupac szőlőfajtát helyezik előtérbe, ha a szerb borok kommunikációjáról van szó. Eljött hát az ideje, hogy részletesen írjunk a prokupacról!

A Somlói borvidékre fókuszáló kóstolóra még úgy indultunk el, hogy ez is csak egy esemény lesz a sorban. Aztán pár nappal később, a szigorodó korlátozások, majd a kijárási tilalom életbe léptekor hirtelen rádöbbentem, jó ideig nem igen lesz több ilyen esemény.