Nemrég rendeltem elég sok zöldveltelinit és rieslinget, de hogy kerek kartonok jöjjenek ki, hozzácsaptam pár vöröset. Olyan fajtákat, amiker kedvelek, de nem ismerek eléggé, hadd gyakoroljak. Itt van például ez a carménère. Boriskolai tanulmányokból tudom a főbb infókat, ott kóstoltam talán a legtöbbet, azóta egy-egy palackot, pedig érdekel annyira, hogy szisztematikusabban is foglalkozzak vele. Legyen ez a kedvcsináló kör, gondoltam.
Van amikor egy erősen szürkületi zónás, mondhatni toplistákra ritkán bekerülő borvidék adja a szombat esti bort, ami ráadásul egy idegenül csengő fajtából készül és még csak a készítőjét sem ismerjük igazándiból, no onnan nem könnyű nem vakkóstolón nyerni. Persze könnyű nekünk itt délen, ahol a pinot regina született, ahol azért a Tolnai borvidék számtalanszor bizonyított és ahonnan Kisdorog is közel van.