Úgy döntött, kipróbálja a rajnai rizlinget egy olyan területen, ahol amúgy az olaszrizling és a szürkebarát a sztár, és az eredmények őt igazolják. Nagy Leopolddal, a Folly Arborétum borászával az újításokról, a trendekről és a kihívásokról beszélgettünk… 

Itt vannak az eredmények, nem született magyar érem a világ jelenleg legnagyobb mintaszámú rozé borversenyén, ami betudható az általános érdektelenségnek is, amit kis hazánk a CMB verseny iránt mutat.

Riczu Tamás ismert alakja a Villányi borvidéknek, volt olyan termelő, aki egyenesen azt mondta, hogy azon ritka kivételek egyike, aki jól lát ezen a megváltozott pályán is, ami mostanában a borvilágot jellemzi.

A közelgő tavasz talán sokakat ösztönöz arra, hogy kicsit kimozduljanak, kiránduljanak, aktívabban töltsék a hétvégéket. Habár a legújabb hírek szerint kicsit csúszik az M6-os összekötése a horvát fél lassabb tempója miatt, de ez nem lehet akadály, hogy elinduljunk Belgrádba. Autópályán Pécstől 3 és fél óra, kényelmes tempóban. Sőt, nem is kell egész Belgrád belvárosáig elmenni egy hangulatos hétvége érdekében, elég Zimonynál ledobnunk a horgonyt.

A Kvassay borok számomra már két évtizede ott vannak a villányi élvonalban, igaz ritkán kerülnek elém. Ezzel nem vagyok egyedül, két éve Győrffy Zoli ugyanezen lamentált, miközben egy Kvassay trilógiát kóstolt…

Néhány hete az egyik barátom, aki alapvetően az édes borok nagy barátja küldött egy fotót az alábbi szöveggel: „Nagyon különleges, borsos, málna íze van. Imádom.” A bor Vincze Tomi 2021-es tihanyi kék szőlőfajtából készített bora volt. 

A februári zágrábi VinArt egyik legjobban várt kísérőeseménye az ún. silent tasting, ahol egy álló napon keresztül hordják a szerencsések elé a legjobb horvát borokat. Mindenki a saját tempójában kóstol, de a nap végére garantáltak a sajgó fogak és a reflux. Ott voltunk, jegyzeteltünk, következzenek az általunk legjobbnak ítélt, vagy éppen fogyasztásra nem ajánlott sauvignon blanc borok.

A februári zágrábi VinArt egyik legjobban várt kísérőeseménye az ún. silent tasting, ahol egy álló napon keresztül hordják a szerencsések elé a legjobb horvát borokat. Mindenki a saját tempójában kóstol, de a nap végére garantáltak a sajgó fogak és a reflux. Ott voltunk, jegyzeteltünk, következzenek elsőként az általunk legjobbnak ítélt grasevinák.