A közelgő tavasz talán sokakat ösztönöz arra, hogy kicsit kimozduljanak, kiránduljanak, aktívabban töltsék a hétvégéket. Habár a legújabb hírek szerint kicsit csúszik az M6-os összekötése a horvát fél lassabb tempója miatt, de ez nem lehet akadály, hogy elinduljunk Belgrádba. Autópályán Pécstől 3 és fél óra, kényelmes tempóban. Sőt, nem is kell egész Belgrád belvárosáig elmenni egy hangulatos hétvége érdekében, elég Zimonynál ledobnunk a horgonyt.

A Kvassay borok számomra már két évtizede ott vannak a villányi élvonalban, igaz ritkán kerülnek elém. Ezzel nem vagyok egyedül, két éve Győrffy Zoli ugyanezen lamentált, miközben egy Kvassay trilógiát kóstolt…

Néhány hete az egyik barátom, aki alapvetően az édes borok nagy barátja küldött egy fotót az alábbi szöveggel: „Nagyon különleges, borsos, málna íze van. Imádom.” A bor Vincze Tomi 2021-es tihanyi kék szőlőfajtából készített bora volt. 

A februári zágrábi VinArt egyik legjobban várt kísérőeseménye az ún. silent tasting, ahol egy álló napon keresztül hordják a szerencsések elé a legjobb horvát borokat. Mindenki a saját tempójában kóstol, de a nap végére garantáltak a sajgó fogak és a reflux. Ott voltunk, jegyzeteltünk, következzenek az általunk legjobbnak ítélt, vagy éppen fogyasztásra nem ajánlott sauvignon blanc borok.

A februári zágrábi VinArt egyik legjobban várt kísérőeseménye az ún. silent tasting, ahol egy álló napon keresztül hordják a szerencsések elé a legjobb horvát borokat. Mindenki a saját tempójában kóstol, de a nap végére garantáltak a sajgó fogak és a reflux. Ott voltunk, jegyzeteltünk, következzenek elsőként az általunk legjobbnak ítélt grasevinák.

Van Szerbia középső részén, a román és a bolgár határtól nem messze egy város, amit Negotinnak hívnak. Már az 1800-as évek végén regionális központ volt, komoly borvidék, ahonnan a franciák vásárolták fel a legtöbb bort, nem véletlen, hogy a filoxéravész közepette a szerb állam itt létesítette az egyik legfontosabb szőlészeti és borászati iskolát.

Magyarhertelenden, az Orfűi-tó mellett tudnak valamit – olyat, amire kis fantáziával akár „a magyar sört” is fel lehetne építeni.

Tavaly év végén egy hétre leköltöztem Kisjakabfalvára a Jackfallhoz, hogy végigjárjam - már amennyire egy hét alatt lehetséges - a Villányi borvidéket, beszélgessek a termelőkkel, borokról és identitásról, no meg az élet más nagy dolgairól. Lassan érkeznek a szövegek, elsőként álljon itt a borvidék egyetlen biodinamikus műhelye.

Ezúttal legalábbis a világ két vezető borvidékén, Toszkánában és Bordeauxban. A közép-olasz szuperrégióban négy eredetvédelmi terület, a Vino Nobile di Montepulciano, Morellino di Scansano, Brunello di Montalcino, valamint Bolgheri (a Bolgheri Sassicaia DOCG-vel) határozta el, hogy egy közös fenntarthatósági projektet indít Concerto néven.

Az év első hónapjában rendezték a szokásos Vinapogée kóstolót Párizs belvárosában. Az eseményre, a története során először, egy magyar pincészet is meghívást kapott. Érdemes ezt is a helyén kezelni, miszerint nekik nem kellett kifizetniük a kiállítói díjat, őket meghívták, hogy legyenek ott. Ha már ott voltak, nem hagytuk ki a lehetőséget, hogy a birtok tulajdonosánál, Barta Károlynál érdeklődjünk a tapasztalatairól.