Čotar

Talán a legismertebb szlovén borásznevek egyike, idehaza a legtöbben bizonyosan Branko Čotar borait ismerik. Borait forgalmazza a Terroir Club, még Pécsett is megvásárolható egy merlot-juk. Fehérekben vitovska, malvazija, sauvignon blanc volt a sor. A középső tetszett talán a legkevésbé, és akkor egyáltalán nem azt mondom, hogy nem tetszett. Ásványos, szikár verziója ez a jellemző isztriai fajtának, a piacon a 2005-ös malvazija van éppen. Sötét, mély színek, aranysárga, érett színvilág. Elsőre kicsit zárt, szerencsére volt időnk, így a már-már tercier jegyek uralta illatokba egyszerre csak frissesség költözött, gyümölcsök, fehér húsú barack és frissen szelt, érett birsalma. A diósság végig ott van, némi marcipánossággal. Kortyban még mindig üde, kerek, gazdag és krémes, gyümölcsösség és jó savak. Pici sósság a korty végén, hozza a szikár karsztvidéket teljességgel. 85/87 pontra jegyeztem fel. A sorban megelőzte út egy másik autochton fajta, ami nekem ezúttal jobban bejött. A Vitovska 2007 intenzív illatokkal indít, nem is kell neki annyi idő, hogy trópusi gyümölcsökkel és legfőképpen citrusossággal töltse meg a pohárteret. Szájban friss, hosszú, gyümölcsös és ugyancsak ásványos. Érezni a hordóban töltött időt, kerekebbé tette a bort, a szép savak, jó struktúra azonban még azt sugallják, hogy hosszabb időre tervezhetünk vele. 86/88 pont a jegyzetfüzetben. A legmagasabb pontszámot a Sauvignon Blanc 2005-nek adtam. Meglepően friss volt, virágos, érett, illatos almával, mintha egy Sancerre tévedhetett el a szlovén Kras-vidéken. Kevés zöld és sok érettség, intenzív és arányos, a korty szinte véget sem ér. Jellemző Čotar-vonások, hordó, magas savak, ásványosság, és mégis mindez összeáll egy képpé. Nekem 88/90 pontos kép lett.

A vörösek közül most csak egyre emlékezem: a 2003-as Terra Rossa okozott maradandó élményt. A házasítás 40-40% teran és merlot, 20% cabernet sauvignonnal kiegészítve. Elegáns, érett, egyensúlyos. De azért van benne némi huncutság is. A gyümölcsösségben fekete erdei gyümölcsök és érett szilva dominál, de van itt kellő fűszeresség: menta, rozmaring és még friss zsálya is. És mindehhez egy kis sós ásványosság is hozzáadódik. Nem erőszakos egyáltalán, a tanninok a helyükön maradnak, nem lóg ki az alkohol, a rétegekre gyúr, a komplexitásra. Hosszú, tartós lecsengés, 89/91 pont van a jegyzeteimben.

Santomas

A Santomas pincészet a nem túl nagy méretű szlovén tengerparti borvidékek legdélebbije, a Szlovén-Isztria lankáin helyezkedik el. Az ötven hektáros birtok nagy mértékben exportra termel, a fő hangsúly a helyi fajtákon, a malvaziján és a refoškon van. A Santomas Malvazija 2008 intenzív illatokkal kezdi az ismerkedést. Friss gyümölcsök, ásványosság és fehér virágok. A korty egy jól megkomponált, krémes textúrájú bort hoz, fehér húsú gyümölcsökkel, őszibarackkal és akácvirággal. Plusz azért ott van a hordó is. 84-86 pontra tettem.

A vörösek sorában vagy három-négy féle refoškot is kóstolhattunk, közülük az Antonius és a Grande Cuvée emelkedett ki. Az Antonius 2005 tiszta refošk válogatás, Érett, sötét, mély, fekete, mégis gyümölcsös, szép hordóhasználattal, a fajtára jellemző élénk savakkal. Szilva, szeder, medvecukor. Édes-krémes korty, szegfűszeggel, vaníliával. Tartalmas, hosszú. 86/88 pont. A Grande Cuvée 2005 ebben az évjáratban tisztán refoškból készült, néha kerül bele 5-10 százaléknyi cabernet is. Elegáns és vadóc. Illata gazdagabb, de nem harsányabb, mint az Antonius volt, ebben is meggy és szilva, plusz szeder jelentkeznek erőteljesebben. A fűszerességet nem hagyjuk figyelmen kívül, hiszen feketebors, fahéj és szegfűszeg is érezhető, plusz a sós mineralitás is jelen van. Elegáns, arányos bor, 88/90 pont.

Sveti Martin

Még egy tengermelléki borvidék, a Vipava folyó völgye bekerült a kis válogatásomba, innen pedig a Sveti Martin pincészet, a Stegovec család birtoka. A fehérek sorába három helyi fajta került be: zelen, pinela és rebula. A Zelen 2008 intenzív illatú, virágos-barackos bor, nem túl nehézkes test, könnyed struktúra, némi mineralitás, üde citrusos gyümölcsösség, egész szép, közepes hossz a zárásban. 82/84 pont. A Pinela 2008 a kóstolónk egyik meglepetése volt. Héjon áztatott, érett és mégis friss. Illatában mezei virágok, könnyedség, szájban érettebb képet mutat, az alma és a körte mellett a citrusosság is jellemző rá. Szűretlenül került palackba, hihetetlenül ízgazdag, tartalmas bor, kapásból bevéstük a 85/87 pontot. A Rebula 2006 érett volt, még abszolút élt, de már némi fáradtságra utaló jelek is megjelentek benne. Van kétségkívül szépsége, mézes és virágos illatok, szájban érett barackos, süteményes-krémes vonal. Gazdag, tartalmas, alacsonyabb sav, rövidebb zárás. 82/84 pont.

Vörösben a Barbera 2008 is szép bor volt, piros bogyós gyümölcsökkel, kortyban erőteljes savak, nem teljesen érett meggy, ahogy nyílik, melegszik, úgy kávé és tejcsoki. 83/85 pontra tettem, míg a Tressa nevű 2007-es házasítást már 86/88 pontra emeltem ki. A barberához adott egynegyed merlot az érdességét-karcosságát lesimította, a savasságát tompította, komlexitást, mélységet adott a bornak. Érett, gyümölcsös, csokiporos, krémes korty. Szépen kidolgozott házasítás, tartalmas zárással, gazdag utóízekkel.

Marof

A "szárazföldi" borászotok közül egy viszonylag új csapatot emelnék ki, a Marof pincészetet. A csapat a magyar határhoz közel, a Szapáry család 1905-ben épített vadászkastélyában működik, no meg a mellé épített, modern borászatban. Fehéreket kóstoltunk, ezek közül két kiváló 2009-es olaszrizlingjüket dicsérném meg itt.

Az olaszrizlinget itt abszolút helyi fajtának tekintik, a fiatal borász ezt a fajtát tartja a vezérfajtájuknak. Jó választás, jó megközelítés, hiszen kitűnő borok, megmutatják, mire is képes az olaszrizling és milyen változatos tud lenni. Az első Laški rizling 2009 a Bodovci nevet kapta, tiszta és intenzív, gyümölcsös illat, reduktív frissesség, korrekt savgerinc, szép, csúszós korty. 85/87 pont. A második  2009-es olaszrizling Kramarovci néven futott, ez a dűlő már a vulkanikus talajszerkezetéből is adott a bornak ásványosságot, a bor egyedi, tartalmas, szép gyümölcsökkel, finom édeskesernyével, némi fahordóval megtámogatva a nap egyik kiemelkedő boraként 88/90 pontot érdemelt ki.