Déli szomszédunknál mostanra egyértelművé vált, hogy a prokupac szőlőfajtát helyezik előtérbe, ha a szerb borok kommunikációjáról van szó. Eljött hát az ideje, hogy részletesen írjunk a prokupacról!
Nyitókép: a prokupac aromaprofilja (forrás: WineSofa)
A fajta eredete nem tisztázott, éppen ezért nem is akarok a kelleténél jobban belemélyedni. A genetikai és a történeti kutatások gyakran egymásnak ellentmondó eredményekre vezetnek, az egyiknél a mintavétel a kérdéses, a másiknál a fennmaradt források értelmezése, vagy éppen töredékessége ad okot a bizalmatlanságra. Ami biztosnak tűnik, hogy valamilyen rokonságban áll a ma török szőlőfajtaként ismert papazkarasi-val, ami csupán annyira török, amennyire Trákia az. Apropó Trákia! Azt tudtátok, hogy Dionüszosz és Orfeusz is részben trák származású, vagy legalábbis ezer szállal kötődik trákiához? A trákok pedig, a görög történetírók szerint legendásan részegesek voltak…
Az antik Trákia térképe (zöld határvonallal)
Mondjuk ittak volt bármit is a trákok hogy lerészegedjenek, úgy tűnik a trák nők ezerszer veszélyesebbek voltak a férfiaknál. Történt ugyanis, hogy Orfeusz, bánatában, hogy nem tudta feleségét megmenteni a halálból (lásd hősünk és Euridiké történetét), vallásalapításba kezdett, ami úgy tűnik visszafogottabb volt a korban szokásos Dionüszosz-féle őrjöngésbe tokolló ivászatoknál, ráadásul kizárta a nőket a körből és még szexuális önmegtartóztatást is hirdetett, így tehát a trák nők feldühödtek és darabokra szaggatták a világtörténelem első és leghíresebb rocksztárját!
Orfeuszt darabokra tépik a trák nők Émile Lévy festményén (A kép a Musée d'Orsay tulajdona)
Az eddig taglalt trák (na most mondja valaki, hogy török!) papazkarasi tehát rokona a prokupacnak, valószínűleg az egyik leszármazottja, akárcsak a mi kadarkánk, aminek az eredetébe, pontosabban az azt taglaló számtalan, egymásnak szintén ellentmondó tanulmányba megintcsak nem mennék bele. Ami a prokupac szerbiai történetét illeti, ha létezett egyáltalán prokupac régen, akkor valószínűleg a mai Župa vidékéről származott. Vagy nem. Ebben sem biztosak ugyanis a szerb kollégák, hiszen az 1800-as években a Szávától délre már mindenhol volt prokupac ültetvény.
Prokupac, szüret után (fotó: Ercsey Dániel)
Napjainkban szinte ugyanez a helyzet. Bár a prokupac a Župa királya néven híresült el Szerbiában, a tapasztalataim szerint éppen Župában mintha sokkal rusztikusabb arcát mutatná a fajta. Ennek az egyik lehetséges oka éppen az, hogy a termelőket nyomasztja a felelősség, amit a vállukra raknak a szlogennel. Ha a prokupac Župa királya, ha innen származik, akkor nekik kizárólag az ősök által megfogalmazott módon kell és lehet hozzányúlni a témához, itt jönnek a képbe az ősi módszerek, az alacsony kénhasználat, a hosszú héjon áztatás, stb.
Župa, a prokupac hazája (fotó: Ercsey Dániel)
Ezzel szemben más vidékeken, mint a Tri Morave vagy Šumadija régiókban bátrabban nyúlnak a fajtához, szabadabban kísérleteznek, egyes termelők pedig olyan elegáns prokupacokat tesznek le az asztalra, ami már a nemzetközi ízlésnek is bőven befogadható. Ez lenne a kulcs? Nem tudom. Ami viszont biztos és egyben rendkívül örömteli is, az a prokupacból szűrt borokon érezhető fejlődés az elmúlt években. 2016. október 14-én rendezték meg az első Nemzetközi Prokupac Napot, amit azóta több konferencia és kóstoló követett. Nem volt ez máshogy tavaly és idén sem, mindkét alkalommal több napos bortúra és konferencia várta az érdeklődőket, akárcsak 2017-ben. De amíg eleinte inkább lelkesedtünk a Negotin környéki cabernet sauvignonokért (S ezirányú lelkesedésünk továbbra is töretlen!) és crna tamjanikákért, vagy éppen Župa sárgamuskotályaiért (melyeket úgy tűnik Bukovics Martin barátunk is megkedvelt), mostanra a prokupac is beérni látszik, hiszen ez volt az első év, amikor a több napos esemény folyamán öt csillagos, vagyis minimum 90/100 pontos bort kóstolhattam a fajtából, méghozzá egyből többet is!
A Temet logóját érdemes keresni a cimkéken is! (fotó: Ercsey Dániel)
Van tehát potenciál a prokupacban, csak rá kell érezni az ízére, ki kell kísérletezni, hogyan érdemes a fajtához nyúlni, új hordóval vagy éppen acéltartállyal, alacsony vagy magas alkohollal, milyen művelésmódot szeret, stb. Ez pedig nem más, mint idő, türelem és legfőképpen bizalom, hogy a megkezdett út jó, hasznos és fontos. Ez minden szerb borászat érdeke!
Végezetül íme egy kis vásárlási kedvcsináló, ha végre lehet utazni és valaki délnek indulna, ezeket a borokat keresse a szerbiai vinotékákban, netán a borászatoknál, ahová a Lecsengés jóvoltából bepillanthattunk, vagy éppen a Szerb bornapló sorozatban benézhettünk.
Budimir Sub Rosa 2009
60% prokupac és 40% cabernet sauvignon, előbbit 36 hónapig érlelték három és ötezer literes fa tartályokban, míg az utóbbi 18 hónapot töltött francia barrique hordókban.
A színe mély rubin, enyhe téglás reflexekkel. Illatában szeder- és szilvalekvár, hecsedli és édes fűszerek. Kóstolva nagy test, szép savak, az ízében eukaliptusz és pici grafit, feketeáfonya és vanília. Feszes tanninszerkezettel és hosszú lecsengéssel búcsúzik. 91/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Ivanovic Prokupac 2017
Fontos tudni, hogy ez a tétel még nincs forgalomban és NEM AZONOS az ezen a néven piacra kerülő prokupaccal a pincészettől. Az a bor merlot-t és cabernet sauvignont is tartalmaz, ez amiről én írok, 100% prokupac!
Dzsúzos-zamatos illat fekete cseresznyével, friss meggylével, pici szilvával. Kóstolva is ez a helyzet, feszes szerkezet, még izmos tanninok, jó savak és zamatos gyümölcsök jellemzik. Élő és gyönyörű az egész bor, bármikor innám! 90/100 pont
Temet Prokupac 2019
A tétel még nincs forgalomban. Mintaként annyit tudtunk meg róla, hogy 100% prokupac, amforában érlelve.
Közepes bíbor szín és intenzív fűszeres illat. Közepes test, még élénk tanninok és jó savak, feszes szerkezet. Az ízben grafit, meggy és szilva, ahogy nyílik egyre több málnával és eperrel. Nagyon fiatal még, de elképesztően szép arcát mutatja. 92/100 pont
Despotika Zmajeviti prokupac 2017
Közepes rubin szín. Az illat fűszeres, gyümölcsöt szinte nem is érezni, egy kicsit a kadarkára emlékeztet, de a zöldfűszerek mellé itt viszonylag sok bors is megjelenik. Közepes test, harmonikus savszerkezet, tannint alig érezni. A fűszerek a kortyban is dominálnak, a háttérben meggy és cseresznye. 88/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Temet Prokupac 2019
A tétel még nincs forgalomban. Mintaként annyit tudtunk meg róla, hogy 100% prokupac, 300 literes használt francia hordókban érlelve.
Mély bíbor szín. Az illatban az édes fűszerek mellett fekete cseresznye és szilva, vanília és szegfűszeg. Kóstolva közepesnél nagyobb test, penge savak, érett és puha tanninok. Az ízben zamatos cseresznye és meggy, kevés sárga húsú szilva. Imádtam! 91/100 pont
Doja Breg 2017
100% prokupac, méghozzá dűlőszelektált kivitelben, a pincészet eddigi prokupac boraitól jelentősen eltérő címkével.
Már illatában nagy bor benyomását kelti. Telt és érett, lehengerlő gyümölcsösséggel és komoly koncentrációval, ami a teltség érzete mellett is friss tud maradni. Az elegáns savszerkezet jól balanszírozza a nagy testet és a cseppet sem alacsony alkoholt, az ízképben a hordófűszerek mellett fekete bogyós gyümölcsök. Gyönyörűen elkészített nagy bor, hosszú lecsengéssel. 92/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Virtus 733 prokupac 2017
Illatában édes fűszerek, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, pici vanília, aszalt szilva és meggy befőtt. Kóstolva közepes test, frissnek ható savak, a gyümölcs zamatos íze, cseresznye és szilva, szép fűszerkészlet. Jól iható és elegáns. 89/100 pont
Yotta Bonsai prokupac 2016
Izgalmas kísérlet az édes prokupac megteremtésére, mediterrán módszerekkel, a szüret utáni januárig aszalt szőlőfürtökből.
Sötét rubin szín. Illatában már érződik az aszalt fürtökből származó koncentráció, cseresznyedzsem, aszalt málna és áfonya képében. Kóstolva aztán nagy test, harmonikus tanninok, aszalt szilva és málnadzsem, bazsalikom, menta, eperlekvár. Az alkohol kicsit melegít a végén, a maradékcukor pedig szépen balanszíroz. Igazi mediterrán bor! 90/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel
Podrum Vina Todor Prokupac 2018
A záró kóstoló legnagyobb meglepetése, sötétben, zene mellett kóstolva, egy nagy csarnokban. A színéről az előbbiek miatt nem is tudok nyilatkozni.
Frissnek ható illat szép fűszerkészlettel, kevés borssal és meggyel. Kóstolva aztán lehengerlő frissesség, közepes test, már-már kadarkákra hajazó fűszerkészlet, csilingelő savak, meggy és cseresznye, kevéske lestyán és bors. Az egyik legjobban iható prokupac amit valaha kóstoltam, igazi „kérek még“ bor! 89/100 pont
Fotó: Ercsey Dániel