A ma Ukrajnához tartozó Lvivben járva voltam Drohobicsban is, ahol a XX. század egyik legjelentősebb lengyel zsidó írója, Bruno Schulz alkotott, amíg agyon nem lőtte egy Gestapo tiszt. Legfontosabb művében, a Fahajas boltokban (amit a Maladype társulat zseniális nonverbális színházi előadásban dolgozott fel) Schulz visszaemlékszik a galíciai városkára, a saját gyermekkorára, ahol a forró és poros utcáról nyíló boltban dalmát vörösbort kínáltak megvételre. Szeretném azt hinni, hogy a sűrű, fűszeres és majdnem fekete színű bor Omiš környékéről, a Poljicai Köztársaságból származott…
Aki kicsit is járatos az itthoni bárvilágban, pontosan tudja ki Felhősi Attila. Ő az a fiatal, épphogy 30 éves bártender, aki néhány évvel ezelőtt beírtam a koktélkedvelők nagykönyvébe a Blue Fox The Bar nevét, valamint, hat hónap alatt csúcsra járatott egy koktélbárt Máltán - mindezt nyolc osztállyal, és mérhetetlen akaraterővel. Most ismét itthon van, és hol máshol, mint a Blue Fox The Bar-ban kaptuk el egy rövid beszélgetésre. Az interjú a Pécsi Borozó 2019 őszi számában jelent meg.
Elég viszontagságos, kétarcú év van mögöttünk. Növényvédelmileg újszerűnek hatott, hogy a peronoszpóra okozta a legnagyobb fertőzési nyomást, holott amióta én szőlővel dolgozom, mindig a lisztharmat számított a "fő ellenségnek". A szőlész-borász első számú feladata, hogy a megváltozott, kiszámíthatatlan körülményekre helyes választ adjon, jól kezelje azokat. Egyedül a változékonyság biztos ugyanis.
Amikor a Jánosáldásra gondolunk, számos film utolsó képkockái pereghetnek le szemünk előtt, sokféle befejezés-lehetőség, amelyek végén nem a stáblistára fókuszálunk, nem is Babitsra, hanem Ady Endre. A cél feltétlenül szentesíti az eszközt, vagy még inkább a lehetőséget, hogy mit viszünk magunkkal, vagy bennünket visz-e majd valaki, a vállán haza, etc. De ez a hely, illetve a szöveg írójának meglett férfi kora (is), inkább már klasszikus értékekre, mintsem holmi májat és lelket tépő sátánfiakra koncentrál. Így lehet, hogy befejezések és Jánosáldások tekintetében a hosszan zengő, klasszikus értékek után ácsingózunk, minden másra ott a szenvedély, amely jó esetben halálos.
Amikor a fekete macska átment előtte a földesúton, Bizony Géza a bal válla fölött háromszor is hátraköpött. Neki ne vigye el egy ilyen rémséges bestia a szerencséjét. Nem mintha amúgy sok szerencséje lett volna. Bizony Géza a két kezében hitt, a szerencsét másra bízta.
Kamil Śladewski a wroclawi OK Wine Bar sommelierje és mint ilyen, az egyik legismertebb és legtehetségesebb fiatal a szakmájában. Mi is jártunk nála még tavasszal, csodás lengyel borsorral várt ránk, de ezúttal nem a lengyel borokról, hanem a lengyel piacról és a saját munkájáról, preferenciáiról kérdeztük - az interjú a Pécsi Borozó őszi számában jelent meg.
Igazán izgalmas feladatot kaptunk nemrégiben, hiszen az elmúlt években készítettünk már cikket a Schieber Pincészetről, emellett Rappay Józseffel is beszélgettünk tavalyelőtt, amikor még a Szent Gaál Pincészetet erősítette. Most azonban a két történet találkozott és összefonódott, hiszen Jocó tavaly átvette a Schieber Pincészet főborászi és cégvezetői posztját. Interjúnk a Pécsi Borozó 2019. őszi számában jelent meg először.
Sportos, vagány, fiatal, határozott nő, mediterrán temperamentummal. Az Ikrek jegyében született, talán ezért nem tud megülni egy helyben. „De jó, hogy késtél kicsit, addig is tudtam dolgozni” – így fogad. Ahogy ül és beszél, abban is ott van a lendület. Amint befejeztük az interjút, már szalad is tovább. Laposa Zsófi szőlész, borász, marketinges, aki szakmai tudásával és személyiségével határozott karaktert ad a családi borászatnak.