Tudjuk, hogy az otthon maradás életet menthet. Nem feltétlenül a sajátunkét, de másokét. Azt is tudjuk, hogy sok más ágazat mellett a borászok is bajban vannak. Elmaradnak a vásárlók, a turisták. A neten is kering egy “bortúrázz otthon” térkép, ami tulajdonképpen egy lakás alaprajza. Ezen fellelkesülve íme a mi házi bortúra javaslatunk!

Schunk Józsi cabernet sauvignonjait egyszer 18-tól talán 09-ig sikerült visszafelé kóstolgatni, és, egyikük sem vallott szégyent, több dolgot is bizonyítva - nagy az érési potenciálja, a hosszúhetényi/mecsekoldali meredek déli-délnyugati dűlőkön érzi talán magát a legjobban, az egész országban a fajta, és, nem utolsósorban Józsi kiváló borász. Ezúttal a 2015-ös újabb (vissza)kóstolása történt meg, talán az Éjszakai rohanás c. De Niro-Charles Grodin (Beethovenből ismertebb…) film alatt, ha már bezártság.

Van abban valami izgalmas, amikor a pincészet helyeként megadott címet böngészve az utcaképben egy teljesen átlagos családi ház bukkan fel. Minden kétségünk szerte száll azonban, amikor a kapun megpillantjuk a keresett logót, és az udvarba belesve már látjuk a szüretelőládákat és a préseket is.

Történelmi gyorstalpaló, ami nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lenne érthető a bolechówi Ber Dov (1723-1805) naplója.

Az ember fia a négy fal közé, karanténba zárva igyekszik elfoglalni magát. Ha eközben még borozhat is, hát nosza! Valahogy így születhetett meg a Pécsi Borozó szerkesztőségi tagjainak körében az a kezdeményezés, hogy párokba állva adjuk közre gondolatainkat egy-egy borvidék, régió két boráról. Számomra megtisztelő, hogy Ercsey Dániel padavanjaként Tokajról írhatok. Daniról tudvalevő, hogy a tokaji borok rajongója és kiváló ismerője, ezért kíváncsian várom, mit hoz édesfronton.

Következzenek a borok. Isztria pincészeteinek bemutatására jelen írásomban nem térnék ki, ugyanis a kóstolót követően három napos tanulmányútra indultunk, hogy testközelből megtapasztaljuk az ottani bor-, és gasztrokultúrát, melyről a nyári Borozóban részletesen olvashatnak majd! A többi borrégióból viszont szeretnék pár számomra érdekes borászatot bemutatni, melyeket (remélhetőleg) már idén beiktathatnak programjaik közé.

A címben Kvaszinger Lászlótól, Olaszliszka fiatal és tehetséges borászától idéztem, de egy ideig erősen kísértett az ötlet, hogy inkább ezt írjam: “Az ország címerében a hármashalom legkitűnőbbje: a tokaji.” Nem mi mondtuk, Jókai Mór írta le egykoron…

A Vinart Grand Tasting Horvátország egyik legrangosabb és legjelentősebb boros rendezvénye, melyre idén március 5-6 között került sor Zágrábban. Az immár ötödik alkalommal megrendezett kóstoló jelentőséget mi sem bizonyította jobban, mint hogy idén a részt vevő borászatok már jóval a határidő lejárta előtt visszaküldték a részvételüket megerősítő jelentkezési lapokat, és számos (kb. 30) pincészet várólistára került. A horvát boroknak szentelt Balkán Borklubban hallottakon kívül nem sokat tudtam déli szomszédunk borairól, így nagy izgalommal vártam első nemzetközi sajtóutamat…