Híres festmények elevenednek meg Prohászka Szandra és Kovács Nikoletta közös munkáin, melyeket a karantén hívott életre. A “festmények a zárt osztályról” projektet a koronavírusnak köszönhetjük, mi pedig a magunk módján tesszük hozzá, amihez értünk. Bort ajánlunk a képekhez!

Bevallom őszintén, nem nagyon gondoltam volna még egy hónapja sem, hogy a kóstolóprogramok átkerülnek a virtuális térbe, de mi is követjük a borozni vágyókat és a Zoomra költöztettük át heti kóstolóinkat, megnyitva őket a nagyközönség előtt is. Minden kedden három bor, valamiféle tematika alapján és este nyolctól lehet beszélgetni borásszal, borkereskedővel, borszakíróval és persze a mindenkit jól magába olvasztó fogalomként: borfogyasztó társainkkal is. Most kedden pécsi vörösökkel startoltunk.

Talán az volna az igazi kegyelmi ajándék, ha a jó sorsú újságíró mindig olyan földrajzi területen írhatná meg beszámolóit, ahonnan az ital származik, amellyel éppen bíbelődik. És elfogadhatóak az áthallások is: amikor a koordináták nem azonosak, ámde a világ lenyomata jelentősen hasonlít az eredetiéhez

Az 1700-as évben annak ellenére is egyre erősödött a zsidók szerepe a hegyaljai borkereskedelemben, hogy ezt megakadályozandó, különböző tiltások születtek. Érdemes ezeket, és a kijátszásukat is áttekinteni, hogy teljesebb képet kapjunk a korról.

Közép- és Kelet-Európa a halott legendák földje. Miután a vérgőzös huszadik században eldőlt, hogy az itt élő kis nemzetek kizárólag egymás kárára képesek elképzelni és építeni a jövőt, gyors legendagyártásba kezdtek, ezzel próbálván igazolni jussukat, miközben mások legendáit igyekeztek lerombolni. Ne legyenek illúzióink, mi sem tettünk másként. Kányádi Sándor Duna menti mondókája (ősöm ősödnél ősebb / hősöm hősödnél hősebb) tökéletesen példázza azt a skizofrén helyzetet, amibe belecsöppentünk és amiből még ma sem látni a kiutat.

Tudtam én, hogy van itthon valami (bármi) Romániából, amikor Gyöngyi rákérdezett, hogy mit lehetne párba állítani a dealu marei pezsgőjével! Arra viszont nem számítottam, hogy egy ménesit bontok majd, méghozzá olyat, amiről semmit nem tudok!

„A borivás a szerelem legközelebbi rokona" – tartja a mondás és ez karantén idején hatványozottan igaz. Legalábbis rám. Az első napokban, amíg tartott a „rózsaszín köd”, minden új volt és izgalmas, kitárult a horizont: az online filmek, színház, múzeumok, edzés és a könyvek mellett előkerült pár féltve őrzött palack is… Aztán lassacskán megszokjuk, hogy a háttérben duruzsol az interaktív aerobic, miközben melegítőben ülünk a kanapén sörrel a kezünkben és azon filózunk, hogy mit főzzünk holnap. Apropó, főzés. A „szürke hétköznapok” fázisba lépve izgalmas kihívást találtam a bor-étel párosítások játékában. Következzen most egzotikus lencsefőzelékem és egy román pezsgő története… 

Mi vezetett a haszid mozgalom létrejöttéhez? Miért telepedtek meg a zsidók előbb Galíciában, majd később, a Kárpátokon átkelve a Tisza és a Bodrog mentén? Hogyan terjedt el a haszid mozgalom és ennek milyen hatása volt a korabeli “zsidó politikára”? Egyáltalán, kereskedtek a haszidok borral?