Visszatérő rémálmom, hogy egy hideg téli napon sétálok Tokaj belvárosában, elmegyek a katolikus templom és a kínai üzletek kirakatai előtt és annyira de annyira vágyom egy pohár aszúra, de minden zárva van. Aztán felébredek és a valóság majdnem ilyen…

Ma egy Gemišt-Pécsi Borozó koprodukcióban Horvátországgal foglalkozunk, déli szomszédunk ugyanis háromszorosan kiérdemli olvasóink figyelmét a keddig parádés vb-szereplése, és a januári schengeni, valamint euróövezeti csatlakozása miatt. Egy horvátzászlós témájú Facebook-chatben találtuk ki a kollégákkal, majd írtuk meg az alábbiakat. A sorrend semmiképp sem preferencialapú: a január 1-jétől immáron határellenőrzés-mentes schengeni határtól lévő távolság szerint rendeztük a hét tippünket, így egy hosszú hétvégéhez, alaposan megtervezett horvátországi körutazáshoz vagy a tengerparti nyaralás feldobásához is bőven találni ötleteket. Jó olvasást!

Borsajtó helyett tiktok és influenszerek? Az aktuális évjárat kihívásainak megvitatása után ez is terítékre került az idei, immár nyolcadik Vörös Balaton sétáló kóstolót megelőző zártkörű, szakmai vacsorán. Bármennyire is izgalmas lenne ezt a témát boncolgatni, személy szerint csak a másnapi, nyitott rendezvényen vettem részt, ott viszont egyszerre két „kalapot” is viselve, a maroknyi megjelent borsajtó és a Petrányi Pince képviseletében.

Szokásos úton tekertem a Cornel’s Borbár felé. Igazán érdekes kóstolóra volt kilátás. A megszokott vörösboros, villányi és/vagy szekszárdi dominanciájú kóstolók között egy nem annyira ismert, ám mint az kiderült, annál érdekesebb szőlőtermesztő, borkészítő település Ászár mutatkozott be, a Bősze és a Petőcz pincék borain keresztül.

Szívem szerint ott maradtam volna örökre. Szerintem ezzel mindent elmondtam, amit el lehet mondani, van, hogy a szó kevés, a gondolat elillan, az ember csak bámul maga elé és úgy érzi mégiscsak érdemes küzdeni, ha nem másért, hát az ilyen pillanatokért.

Sokat hallottam már róla, főleg jókat, úgyhogy úgy döntöttem, Villányból hazafelé jövet beugrom egy könnyű ebédre. Szeretek errefelé autókázni, a szálkai tó tényleg gyönyörű, minden évben elhatározom magam, hogy egyszer a strandra is kinézek, persze idén is elmaradt a dolog. De legalább a Horogba eljutottam végre!