A pénteki nyitó nap remek előadókkal teletűzdelt szakmai konferenciával (amit egyébként a Pécsi Borozó főszerkesztője, Győrffy Zoltán vezetett le), plusz szörp- és lekvárversennyel kezdődött, no és a standok nyitásával. Egyéb irányú elfoglaltságok miatt erre a napra nekem csupán két bor jutott, no de az milyen kettő volt! A Sziegl pincét szerencsére már senkinek nem kell bemutatni, csupán élvezni az ott folyó munka eredményét. A tramini szürete két időpontban és eltérő feldolgozással zajlott. Az egyik része egész fürtös préselést és hordós erjesztést kapott, míg a másik rész 2 napig héjon lett áztatva és vegyesen, hordóban illetve tartályban erjesztették, majd mindezt összeházasították. A szőlő illat- és ízjegyeit a borban is magában hordozó tétel lett, kellemes, parfümös, de éppen annyira, hogy ne tűnjön közönségesnek. Fehér virágok illata, trópusi gyümölcsök egészítik ki a képet.

A kadarka bakművelésű ültetvényről érkezett, nyíltkádas erjesztés, kis, használt hordós érlelés 8 hónapig. Tartalmas, elegáns tétel, kissé lassan nyíló, de megéri várni rá. Kissé érett, piros bogyós gyümölcsök csipetnyi fahéjjal. A bor, melyben azonnal érezni a szó legjobb értelmében vett kézműves jelleget, tudni lehet, hogy nem tömegtermék.

Szombat

A második nap hangulatos pezsgős reggelivel indult, ahol a Hungária zöldveltelini pezsgő debütált. 10 hónapos palackos érlelés, körtés, almás, szőlős jegyek. Frissítő és gyümölcsös lehetne, ha a kínáláskor legalább 5-6 fokkal hidegebben érkezne, így sajnos az élmény maximum 50%-os mindössze.

A Holdvölgy pincészetet boraival legutóbb két éve találkoztam, így aztán időszerű volt egy újabb vizit. A furmint nagyon fűszeres: illatban kamilla, alma, a termőhelyre jellemző kövességgel. Ízben tömény zöldalma, kis ánizsos beütéssel. Intenzív, sodró lendületű bor, talán némi koncentráció, nagyobb beltartalom hiányzik még, bár kétségtelen, akkor az a lendület érzetéből venne el. Hárslevelű: 5 hónapos fahordós érlelés utáni palackozás, hordószelekció, palackozás 2017-ben. Virágos aromái mellett hordófűszerek, elsősorban vanília. Rendkívül magas minőségű, tartalmas bor, csak a nagy pillanatokra. Nekem ilyen a száraz tokaji.

A szekszárdi Tringa pincészetnél egy jó hangulatú beszélgetés keretén belül 3 vörösbort kóstoltam: a Diablo névre keresztelt klasszikus bordói házasítás meglehetősen erős kezdésnek bizonyult: markáns, hosszú ideig szárító tanninok, de szép egyensúly a három házasított fajta között. A bornak még jó pár évre lenne szüksége a tanninok beépüléséhez, lekerekedéséhez, már ha ez egyáltalán valaha is megtörténik. Az évjárat a szekszárdi borvidéken meglehetősen viszontagságosra sikerült, mindez ennek köszönhető.

A merlot már sokkal kedvesebb arcát mutatta, a legutolsónak kóstolt Cabernet Sauvignon pedig különösen. Ez utóbbi tételnél is érezhető némi tannin túlsúly, ám ez a tétel fiatal kora ellenére is meglepően szép állapotban van. Ha maradna belőle, érdemes lenne úgy 5 év múlva újra kóstolni.

Németh János, Szekszárd, Cabernet franc: Villányt kedvelő, szerető emberként nem lehetett kihagyni, hogy e mellett az emblematikus fajta mellett elmenjek kóstolás nélkül. Fiatal, kicsit talán még szertelen, túl virgonc, de nagyon szerethető. Friss, nem túlérett ribizli, málna, egres, csipetnyi édesség érzet. Szerettem.

Azt még nem tudhattam, hogy nem csak az este, de az egész Vinalia záró bora következik ezután számomra: sajnos az időjárás nem éppen legszebb arcát mutatta már ekkor. Azonban soha rosszabb zárást!Philip Vina, Postup Zicada 2015, egy hosszú időre felejthetetlen  vörösbor plavac mali-ból, Dalmáciából. Nagytestű, még fiatal bor, de szépségét már most képes megmutatni. Rengeteg érett cseresznye, parfümös mediterrán fűszernövények, szájban hosszan megmaradó édes érzet, nagy beltartalom. A savasságot és a gyümölcsösséget kitűnő egyensúlyban tartó sok, ám egyáltalán nem szárító tanninok.

Vasárnap

A rendezvény harmadik napja viszontagságosan indult a szervezőknek: a második nap nagy esőzései után elektromos problémákkal kellett megküzdeni. Ennek eredményeképpen a zenei programokat sajnos le kellett mondani, a standok azonban kinyitottak.

Az, hogy legyen egy borfesztivál városunkban, kitűnő gondolat. Első alkalommal a résztvevő borászatok számát és minőségét nézve talán elégedettek is lehetünk, bár voltak területek, ahol komoly hiányosságokat tapasztaltam.  A kínálatban mindenki megtalálhatta személyes kedvenceit, ízlésének, pénztárcájának megfelelő helyeket. Az italok mellett sajtokat, sváb szalámikat, az édesszájúak kürtős kalácsot, macaront kóstolhattak és volt elmaradhatatlan bajai halászlé is.

A rendezvényen kellő számú pad állt rendelkezésre, így az idő nagy részében mindenki kényelmesen tudott szórakozni. A bódék elhelyezése sajnos nem a legszerencsésebbre sikerült, de biztos nem a leghangulatosabbra. Egy három napos „alkoholos” rendezvény alatt a téren átmenő forgalmat engedélyezni eléggé merész gondolat. Nem igazán értem azt sem, hogy egy Sugovica parttal és egy Dunával is rendelkező városban vajon miért nem a Sugovica felőli sétányra lettek telepítve a borászok. Ha ennyire adott egy idilli helyszín, akkor vajon miért is nem használjuk?

A kísérő rendezvényekről kevés információ jutott el hozzám, bízom benne voltak, akik az evés/ivás mellett ilyen téren is szórakozni szerettek volna, elégedetten távoztak.

Végül, külön köszönet illeti azokat a borászatokat, akik munkájuk mellett időt, energiát szenteltek arra, hogy az első bajai boros eseményen részt vegyenek személyesen is. Ez nem csupán az ő értéküket, hanem a fesztiválét is emeli. Talán érdemes lenne a következő alkalommal olyan pincészeteket hívni, akik ezt a kérdést kiemelten kezelik, ezáltal hozva közelebb a borászt a fogyasztóhoz.

Borfesztivált szervezni, lebonyolítani nem egyszerű feladat. Ha nem csak borfesztivált szervezünk, még nehezebb. Talán mégis csak az lehet a kiút a szürkeségből, eltérő a megszokottól, ha nem csak borfesztivált szervezünk. Ha meg tudjuk mutatni, hogy ez a rendezvény más mint a többi, itt többet, jobbat, szebbet, de mást mindenképpen kap az, aki ide ellátogat. Kis lehetne emelni a helyi értékes embereket, értékes termékeket, meg lehetne mutatni a Bajára érkezőnek, hogy érdemes volt ide eljönni három napra, érdemes még visszatérni újabb háromra akkor is, ha az nem halászléfőző fesztivál. Amíg ez nem sikerül, addig ez a rendezvény biztosan csupán egy borfesztivál marad.