Pécsi Borozó

Cikkek

Magyar kékfrankosok Zágráb felett

Cork Croatia Kékfrankos-teszt 2025

Győrffy Zoltán

2025 December 04.

Az eddigi talán legnagyobb kékfrankos tematikus tesztet szervezte meg a Cork Croatia portál a héten Zágrábban. Hat országból összesen 68 bor érkezett be, ezek között 22 magyar bor is helyet kapott. A nap végén öt nagy aranyérmet is kiosztott a tízenegy tagú zsűri – nagy örömünkre ezek közül 4 magyar pincészetet ékesít. Mivel az olaszrizling-kékfrankos párosban látom a leginkább Közép-Európát, nem volt kérdés, hogy útra keljek.

A Dunától a Szutláig, a Száva mentén, valamint a Drávától a Mirnáig terülnek el azok a szőlőültetvények és borászatok, ahonnan a horvát minták érkeztek a nagy kékfrankos-bírálatra, a zágrábi Wine & Friends bárba – mondta el szervező Ivana Pranjić, a Cork Croatia portál tulajdonosa. – Ugyanakkor fontos volt, hogy a bírálaton szerepeljenek borok Szlovákiából, Magyarországról, Szerbia szerémségi (Fruška Gora-i) részéről, Ausztriából és Szlovéniából is, tehát szinte az egész egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Hiszen ez a fajta ennek a térségnek meghatározó és tradicionális fajtája, Horvátországban és Szerbiában frankovka, Szlovákiában frankovka modrá, Szlovéniában modra frankinja, Ausztriában Blaufränkisch, Magyarországon pedig kékfrankos. Ez a teszt is a fajta közép-európai szellemiségét és egyben a minőségét és a benne rejlő potenciált hivatott bemutatni.

Hat országból összesen 68 bor érkezett be, ezek között 22 magyar bor is a kóstolók poharába került. Ivana felhívását jómagam továbbítottam olyan pincészeteknek, akikről tudtam, hogy szép kékfrankosokat készítenek és szerencsére 16 borászattól kaptunk is mintákat. Voltak egri, szekszárdi, villányi, balatoni borok is a sorban, sőt az Etyeki Kúria révén soproni is. A zsűriben elsősorban horvát borszakértők, egyetemi tanárok, sommelier-k és borszakírók foglaltak helyet: prof. dr. Ivan Pejić, mgr. Franjo Francem, Ina Bednar, Jana Koščec, Željko Suhadolnik, Ivan Dropuljić, Siniša Medenica, Ivo Kozarčanin, Tomo Jakopović, Darko Lugarić és a cikk szerzője is természetesen.

De ideje azt is megtudnunk, kik szerepeltek a legjobban ezen az igencsak esős zágrábi kóstolónapon. Az 5 nagyaranyérmes bor közül négy volt magyar, egy szlovákiai pincészet ért el még kimagasló pontszámot, míg a 36 aranyérmes bor közül 17 képviselte valamely magyar borvidéket. Azt hiszem, ez mutatja azt, hogy a kékfrankossal talán előrébb tartunk, mint a legtöbb közép-európai ország, jobb átlagot tudunk felmutatni, több szép borokat készítő pincészetet, ugyanakkor abban közös a sorsunk, hogy a fajta (Ausztriát kivéve) még mindig nem kapja meg a megérdemelt figyelmet és megbecsülést.

A legmagasabbra értékelt borok – amelyek a hazaiakat is megelőzték – három villányi tétel voltak Magyarországról: a Jackfall Kékfrankos 2020 érte el a legmagasabb pontszámot (92.7 pont), ezt követte a Stier Pincészet Kékfrankos 2021 és a Heumann Kékfrankos Reserve 2018. Az első szlovák bor is megelőzte a horvátokat: ez a Fyrmonia Kékfrankos - Frankovka Modra 2022 volt – innen is gratulálunk Bauer Ildikónak és Bóna Zoli borásznak a remek borhoz! Sőt az ötödik nagyarany is magyar, mégpedig egri, a Thummerer Kékfrankos Superior Válogatás 2021 ért el még 91 pont feletti értékelést.

Érdekesség, hogy a hazai borok közül a legjobb az Agapito pincészet 2019-es Borgonja Rožoljo bora lett a Buzet melletti Marčeneglából – talán sokan nem tudják, hogy a kékfrankos az isztriai szőlőültetvényekben is megtalálható, borgonja néven ismerik arrafelé, de genetikailag ugyanaz a fajta, mint a kékfrankos.

A pontszámok alapján a legjobb szlovén bor a Modra Frankinja 2022 lett a bizeljskói Pinterič borászattól; az osztrákok között az első a burgenlandi Kollwentz Blaufrankisch Leithakalk 2022, Szerbiából pedig a Molovin Inat 2020 a Fruška Gora-i Vinčić borászattól.

A szép, de fárasztó munka után a LuMa Wine & Friends vinotéka helyiségeiben a bírálók egy megérdemelt, finom ebédet fogyasztottak el, amelyet Tomo Marković, a Masterchef korábbi versenyzője készített számukra. Szükség is volt némi pihenőre, hiszen gyorsan esteledik és egy esős hazautazás vár még rám, le is teszteltem a frissen átadott, Pécset Zágrábbal összekötő autópályát, hogy milyen érzés végigsuhanni. Időben ugyanannyi, kilométerben ás útdíjban sokkal több, de az esős esti vezetéshez most belefért. Főleg, hogy azért a közép-európai merítésben is kitűnt, a magyar kékfrankosok minőségével nincs gond.

Merre tovább, kékfrankos?

Ahogy elnéztem a többiek árazását, az árakkal sincs gond. A kékfrankos pozicionálásával már sokkal inkább, hiszen a fogyasztók még ma sem hiszik el, hogy a kékfrankos igazán minőségi bor és ma adott forintösszegért sokkal élvezetesebb kékfrankosokat lehet kóstolni, mint cabernet-ket vagy más nemzetközi fajtákat. Az olaszrizling kapcsán azt látom, hogy elindult valami, egyre jobbak a borok és jobbak a fogyasztói visszajelzések, a vásárlások is kedveznek a fajtának, aki nem az irsai-cserszegi-illatos vonatra száll fel, az az olaszrizlingnek szavaz bizalmat.

A GROW du Monde gondolatvilága az elmúlt néhény évben szerencsésen összecseng talán a fehérboros trendekkel is, de valami hasonló összefogás volna fontos regionális szinten a kékfrankosnak is. Az olaszrizlingnél is voltak, vannak helyi kezdeményezések, ahogy a kékfrankos esetében is, de itt is el kell érnünk, hogy a termelők többsége álljon be egy közös mozgalom, egy közös ügy mögé.