A nyitóképet innen metszettük. (Fotó: Győrffy István / Zalai Hírlap)

Mi a különbség a szlovén és a magyar járványkezelés között?

Ők is panaszkodnak, de talán náluk jobb a kommunikáció. A fitoplazma elleni védekezési szezon kezdetén (május végén) két óránként beolvasnak egy tájékoztatót a hegyen, hogyan lehet felismerni, mi a levéltünet, mi a teendő. Egészen szeptember végéig, naponta, két óránként tájékoztatnak. Azt is elmondják, hogy mivel kell permetezni, nem a hatóanyagot, hanem a permetszer nevét, hogy hogyan kell fújni, mire kell figyelni.

Ez hiányzik itthon a legjobban?

Talán nem a legjobban, bár tény, hogy egy hetvenéves gazda már nem biztos, hogy a hatóanyagokkal akar foglalkozni, azt sem tudja, mi az. Persze mi is hibáztunk, én magam is. Mondták már évek óta, hogy baj lesz, de nem hittem el. Azt sem, hogy nincs rá orvosság, és azt sem, hogy ilyen mértékben felszaporodhat. Pedig én permeteztem, még rotáltam is a szereket, hogy ne alakuljon ki rezisztencia, nekem van növényorvosom, zöldkönyvem. A legtöbb kis gazdának a közelemben semmi ilyen lehetősége nincsen. A kabócák elleni hatékony szereket kivonták a forgalomból, már a növényvédőszer beszerzése is nehéz. Szlovéniában a gazdaboltban is lehet kapni, itthon sajnos nem.

Egy interjúban Molnár Ákos azt is pedzegette, hogy nincs elég ember a védekezéshez.

Leépítették a növényegészségügyi felügyeletet, nincsen emberük, néha hetekbe telik, hogy ideérjenek a hegyre. Utána vesznek mintát, küldik a laborba, pedig egyértelműen látszik, hogy mi a szőlő betegsége. Így leterhelik a labort és egy hónap múltán jön meg az eredmény, hogy ez tényleg fitoplazma. Máskor meg kiküldték az embereket januárban és februárban, hogy keressenek a hegyen fitoplazmát. Hogyan? Szerintem még a takarítónő is itt volt, persze nem találtak semmit. Tiszta kabaré.

A szomszédos Lendván akkor jobb a helyzet?

Dehogy! Ha felmész a kilátóba, látszik hogy szinte teljesen eltűntek a szőlők. Néhány fiatal gazda összefogott, a dombok tetején olyan területeket vesznek meg, ahol nincsen szomszéd, kitakarítják, szőlőt telepítenek, de megveszik az összes környékbeli területet is, és saját pufferzónát alakítanak ki, hogy ne tudja megfertőzni a fitoplazma az ültetvényt. Ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha mindenki egyszerre fúj. A kabóca tud repülni, könyörgöm! Beindítom a traktort, már 500 méterrel arrébb van. Így legalább minden gazda szőlőjét egyszerre fújják le, mindegyikük érdeke, hogy minden rendben legyen a közös szőlőben.

Mit gondolsz az állami szerepvállalásról, az elvadult területek kényszerkivágásáról?

Olaszországban voltam nemrég, nagy táblában, egyszerre védekeznek, nincs olyan, hogy te holnap permetezel, én meg nyolc nap múlva. Arrafelé egyébként a terepbejárás utáni felszólítás és vállalkozóval kivágatás már működik, bevezették és kész. Amúgy mindenki a HNT felelősségét firtatja, de könyörgöm, Zala megyében, 257 településre jut kettő (!) hegybíró, ráadásul egy csomó terület nem is tartozik a hegyközségbe. Ez a két hegybíró szemlézze a területeket? Idejük sincs rá és ássuk be, nem is nagyon értenek hozzá.

Simon Zoltán a szőlő fejlettségi szintjét mutatja csörnyeföldi birtokán. Fotó: Gyuricza Ferenc (A fotót innen vettük kölcsön.)

Ha járvány van, akkor csak diktatórikus eszközökkel lehet sikert elérni?

Válasz helyett inkább elmondom a saját példámat, döntsd el magad. A mellettem lévő elhagyott, dzsindzsás szőlőt (zártkerti terület) 5 évembe telt kivágatni, addig jártam a hatóságok nyakára. A saját ültetvényemet (1250 tőkét) pedig most vágtam ki, mert fertőzött lett. Ott voltam a szomszéd szőlőjének a kivágásakor, tele volt amerikai szőlőkabócával az egész terület. Szerintem nem kell hozzáfűznöm semmit. Kértünk a Nébihtől egy adatot, hogy a kiküldött felszólítások után hány embert büntettek meg. Szerintem egyet sem! A jogszabályok rendben vannak, de ha nem tartatjuk be a törvényeket, akkor itt nem lesz semmi változás. Ha minden így marad, akkor a Dél-Zalai térségben 3-5 éven belül teljesen el fog fogyni a szőlő.

Zalában, Badacsonyban, Sopronban, a Somlón nagy a baj, de azért Villány, a Mátra, Eger vagy Tokaj még nem érintettek.

Biztos vagyok benne, hogy Magyarország minden borvidékén ott van már a betegség. Vigyenek el Tokajba, vagy Villányba, garantálom bárkinek, hogy ha kitesznek a szőlőben, egy órán belül találok aranyszínű sárgaságban szenvedő tőkét. Ott van, csak nem ismerik fel. Mi kell ahhoz, hogy komolyan vegyék a problémát? Ha Mészáros Lőrinc szőlőit Badacsonyban megtámadja a betegség, akkor lesz pénz vagy akarat a védekezésre? Kinek kell meghalnia, hogy történjen már valami?