Végy 22 lelkes bormarketinget hallgató osztrák diákot, egy kísérletező kedvű programigazgatót, egy osztrák-magyar stratégiai partnerségben működő borászatot Budapest mellett, egy magyar és osztrák felmenőkkel bíró DipWSET előadót, fűszerezd meg profizmussal, adj hozzá jobbnál jobb osztrák és magyar borokat és nézd meg mi sül ki belőle.
- Egy izgalmas kísérletnek szántuk a rendezvényt – magyarázta megnyitó beszédében Marcus Wieschhoff, az FH Burgenland Alkalmazott Tudományok Egyeteme Nemzetközi Bormarketing Mesterképzésének vezetője. - A hallgatók elméletben tanulnak rendezvényszevezést és több kisebb esemény lebonyolításán vannak már túl. Nemzetközi gyakorlatként ők hívták életre a Weingut Esterházy testvérborászatánál, az Etyeki Kúria Borgazdaságban a „Winefriendship Austria-Hungary” névre keresztelt, november 14-én megrendezett kóstolót.
- Ahogy a rendezvény neve is sugallja, a két szomszédos ország közötti baráti kapcsolat kiemelt fontosságú számunkra - mesélte Christina Fritz, az egyik hallgató (Winery Hofkellerei des Fürsten von Liechtenstein).
- A tapasztalatok, amelyeket tanulmányaink alatt élesben, mégis biztonságos keretek között szerezhetünk felbecsülhetetlene - erősítette meg Marcus Bülow hallgató (Winery Kellerkünstler). - Tanulmányaink nemzetközi vonatkozásai mindannyiunk számára kiemelt fontosságúak. Nagyon izgatottak vagyunk, mit tartogat számunkra az utolsó, negyedik félév.
A rendezvény egy mesterkurzussal kezdődött Kristian Kielmayer Dip WSET, az Austrian Wine Academy oktatójának vezényletével, ahol 5 borpáron keresztül vizsgálhatták meg a résztvevők a mindkét országban megtalálható szőlőfajtákból készült borok közötti különbségeket. Olaszrizlingek, chardonnay-k, cabernet franc-ok, kékfrankosok és furmintok kerültek a poharainkba.
A rizlingben vagy ahogy az osztrákok nevezik a „da Welsch”-ben rejlő potenciál még nincs teljesen kiaknázva szomszédainknál. A Wenzl-Kast borászat a Fertő-tónál található Glos városban, Kast szabómester alapította a hetvenes években, amikor ollóját metszőollóra cserélte, hogy valódi szenvedélyének, a borkészítésnek hódoljon. A családi borászatot jelenleg lánya és férje vezetik, gyermekeik támogatásával, 18 hektáron folytatnak organikus gazdálkodást. A kóstolt 2018-as rizling egy meszes talajú dőlő termése, letisztult, könnyed ízvilágú bor. Ezzel szemben a Laposa 4 Hegy Olaszrizling 2018 tüzes, ásványos karaktere azt szemléltette, hogy milyen szépen képes bemutatni a termőhelyet ez a fajta. A Laposa Birtok is családi vállalkozás, dr. Laposa József és felesége Nóra nászajándékba kapott kis pincéjéből nőtte ki magát. A bor A Badacsony, a Gulács, a Csobánc, és a Köves-hegy olaszrizlingjeinek házasítása, melynek fele 3 hónapot töltött hordóban.
A Bayer-Erbhof családi borászatot 1741-ben alapították, 22 hektáron gazdálkodnak a Lajta-hegység déli lejtőin fekvő szőlőültetvényeiken. A talaj itt mészköves, palás. A Chardonnay 2018 egy része tartályban érlelődött, egy része hordóban volt finom seprőn tartva. DAC (Districtus Austriae Controllatus) vagyis földrajzi eredetvédelmi jelzéssel ellátott bor. Illatában érett alma és egy kis joghurt, íze karakteres, fűszeres, egy kicsit magas alkohollal (14%). Az Etyeki Kúria 2017-es Chardonnay-ja ezzel szemben egy savhangsúlyos és elegáns bor, ami a fajta karakterét hangsúlyozza. A válogatott fürtökből préselt must hűtött tartályokban erjedt, majd a tétel 30%-a a zajos erjedést követően hordóba került és ott erjedt szárazra. Az Etyeki Kúria Borászat 1996–ban alakult az etyeki Öreghegyen 2 hektár szőlőterülettel, ami mára 27 hektárra bővült Etyeken és 22 hektárra Sopronban, melyből egyelőre 9 hektár termő.
„A cabernet franc Villányban találta meg természetes otthonát” írta a világ egyik legismertebb borszakírója Michael Broadbent 2000-ben, így nem volt kérdés, hogy egy Villányi Franc-t fogunk egy osztrák cabernet franc – kékfrankos házasítással összekóstolni. A Vylyan Pincészet borai évről évre hozzák a stabilan jó minőséget, és filozófiájuk szerves részét képezi a borok és a művészet összetartozása. Hét kortárs magyar írót és költőt kértek fel arra, hogy merítsenek ihletet a Vylyan Pincészet prémium boraiból, majd az így született versek és novellák esszenciájából művészi rajzokat varázsoltak a borospalackok címkéjére. A Villányi Franc-ról Grecsó Krisztián írt. A 2016-os bor illatában szilvás és fűszeres, a korty sokrétű és bársonyos, hosszú érlelési potenciállal. A Weinhof Haider egy biodinamikus gazdálkodást folytató borászat a Fertő-tóhoz közel. Boraik vegánok, hozzájuk a szőlőt 20 éves ültetvényről, kézzel szüretelték. A 2017-os Attila Cuvée gyümölcsös, virágos, kávés és csokis illatokkal fogad a pohárban, a szájban piros bogyós gyümölcsök és marcipán, ellenben még nagyon fiatal a bor, nem teljesen kerek és alkoholtartalma is kicsit magas (14.5%).
Kristian egy érdekes dilemmára hívta fel a figyelmünket a kékfrankos kapcsán. Szerinte a kékfrankost igenis kékfrankosnak kellene nevezni világszerte, mert bár a fajta Ausztriából származik, de jelenleg Magyarországon található a világ kékfrankos termelésének körülbelül a fele. Az elmélet fordítva is igaz a grüner velteliner kapcsán, melyet a fent említett logika alapján, német nevén illene emlegetni. Silvia Heinrich mittelburgenlandi borásznő a médiában dolgozott, mielőtt apja nyomdokaiba lépett. Szenvedélye a kékfrankos. DAC Blaufränkisch Reid Goldber 2016 bora 18 hónapot töltött másod töltésű barrique hordóban, melynek fűszeressége mind ízében, mind illatában visszaköszönt, a gyümölcsösség mellett, karakteres, testes. Vida Péter 2016-os szekszárdi kékfrankosa ezzel szemben elegáns és légies, a kékfrankos egy másik arcát mutatta meg. 50%-a acéltartályban erjedt, 50%-a 30 hónapot töltött 300 literes harmadtöltésű hordóban. Péter szülei 600 négyszögöles területén kezdett borászkodni Baktában, ami mára 20 hektárra bővült. Idén teljesen új arculatot kaptak a borok, melyekről itt olvashatnak részletesen.
Utolsó tételünk két furmint volt, bár sajnos Heidi Schröck ruszti édes furmintja helyett az utolsó pillanatban egy 2018-as száraz tétel került be a kóstoló sorba. Én csak egy kicsit sajnálkoztam, mert legutóbbi ruszti látogatásom alkalmával nem volt nyitva a pince, így most volt alkalmam egy akác hordóban érlelt furmintot kóstolni. Illatában hársfavirág és kamilla, ízében birsalma, lágy savak szép egyensúlyban. A különleges hordóhasználat miatt az 5.4 g/l maradékcukor édesebb hatást kelt. Heidinek nagy szerepe van abban, hogy a furmint ismét virágkorát éli Ruszton, és a nevéhez fűződik a „Ruster Ausbruch” fajta újjáélesztése is. Szép zárása volt a mesterkurzusnak a Patricius Borház Katinka 2017 kései szüretelésű cuvée-je, ami furmint, sárgamuskotály és kövérszőlő házasítása, 129 g/l maradékcukorral. Ez a bor soha nem okoz csalódást, illatában baracklekvár és grapefruit, a kortyot az ásványosság és lendületes egyensúly jellemzik, hosszú lecsengéssel és krémességgel. A család a XVIII. századtól foglalkozik borkészítéssel Tojak-Hegyalján, a bor a tulajdonos lányának nevét viseli.
A mesterkurzust követő sétáló kóstolón tematikus asztaloknál Burgenland, Wachau és más osztrák borvidékek tételei mellett Magyarországról öt pincészet (Laposa Birtok, Patricius Borház, Vida Borbirtok és Vylyan Pincészet) borait lehet kóstolni. A Domäne Wachau pincészettől kóstoltam több érdekes tételt is, mint például Grüner Velteliner Smaragd Ried Achleiten 2012 (száraz), Riesling Reserve Ried Loibenberg 1995 (száraz) vagy a kereskedelmi forgalomban már nem kapható Grüner Velteliner Auslese Ried Achleiten 1969 (édes), ami kora ellenére még tartotta magát, bár hosszabb ideig már nem nagyon tárolnám. A fehérek közül a FJ Gritsch Sauvignon Blanc Auslese Ried Hartberg 2017 volt számomra meglepetés, korábban nem kóstoltam még édes sauvignon blanc-t. A vörösök közül a Wenzl-Kast Salzberg 2015 Kékfrankos-Zweigelt házasítás nyerte el legjobban a tetszésem.
A rendezvényen a hallgatók pár bora is szerepelt, például a Bayer-Erbhof fiatal borászával is lehetett beszélgetni. Emellett osztrák sajtokat és sonkának is kóstolhattunk. A szervezés igényes volt, a rendezvény kellemes hangulatban telt. Nálam jelesre vizsgáztak. A következő mesterképzés 2020 őszén indul, melyre 2020 májusig lehet jelentkezni. Vajon a hazai felsőoktatásban mikor fogunk hasonló kezdeményezéssel találkozni?
Fotók: Winefriendship / Michael Simon