Én sosem sütök süteményt. Ez olyan alapvetés, mint hogy a nap keleten kel és nyugaton nyugszik. Nem is érdekelnek a sütireceptek. Továbbmegyek: nem is nagyon szeretem a tortákat, a habos-krémes csodák szinte teljesen hidegen hagynak. A cukrászda pultjából alig tudok választani, és nem a bőség zavara miatt. Végül marad a piskótatekercs, a linzerkarika, vagy a zserbó. Ellenben van egy süteményes műsor, amiért teljesen odavagyok. Talán nem is véletlen. A 2009-ben Nagy-Britanniából indult, a BBC-n sugárzott Sütimester több kontinens tévénézőit is teljesen levette a lábáról.

Eredetileg arról szólt a dolog, hogy az október eleji nagy Cava Tast-ra kirepül az ember fia, ott kap 3 éjszakányi szállást, meg a repülőjegyet, meg a fesztiválra belépőt két napra. (A Cava Tast egy nagy pezsgőfesztivál az egész városban.) Koronavírusunk kíméletlen kanyarvételei közbe szóltak: a WebWineWriting 2020-as fődíjából nem lett semmi.

Budapesten, a Fióka Étteremben prezentálta Christer Sandahl tulajdonos, Palkó Zsolt borász és Crab Maria Antoanett sommelier a Villa Sandahl legújabb, 2019-es rizling tételeit. A délután folyamán a sommelier szakma és a sajtó képviselői kóstolhattak, este pedig a nagyközönséget invitálták. A nagyközönségnek a kóstolót követően lehetősége volt egy rizlingekkel párosított vacsora elfogyasztására is a Fióka Városmajorban. A Sandahl borok humoros, nem szokványos címkesorozatának ihletői a késő őszig a Sandahl birtokokon tanyázó seregélyek lettek.

Örömteli, amikor az ember mintegy Nostradamusként megjósolja a jövendőt és meg is éli a jóslat beteljesedését. Valahogy így érzem magam most és gondolom így érzik magukat a pannonhalmi termelők is. Rendkívül jó feeling, remélem ők is élvezik!

A villányi gavallér és szende múzsája sétált egyet a Montmartre-on, andalogtak a girbe-gurba utcácskákon, megtették a kötelező tisztelgést a  Sacré Cœur-bazilikánál, majd bekukkantottak a világ egyik legelismertebb szakmai borversenyére, a Vinalies-ra. És ha már ott jártak, két arannyal tértek haza Villányba.

Mit ér egy száraz tokaji, ha már 6 éves? Tényleg szétesik és ihatatlan? És egy Amarone, szintúgy 6 évesen? Vajon 2014-ben mit tudott egy édes tokaji? Egyáltalán, melyik a legjobb és van-e értelme összehasonlítani?

Elöljáróban annyit, nem lennék a tokaji, főképp a mádi gazdák helyében, amikor elolvassák a könyvet. Feltéve, hogy elolvassák. A szerző ugyanis nem finomkodik, amikor a számára oly kedves borvidékről és termelőkről esik szó. Érted haragszom, nem ellened, tarja a mondás. Ez most százszorosan igaz…