Az emberfia szórakozni megy (najó, ez azért így nem egészen volt igaz…), a főszerkesztő (GyZ) meg azt mondja, „írhatnál pár sort”. Rendben, következzék egy inkább (élmény)beszámoló az idei Winelovers-ről, amiből irányokat és a zsűri ítéletével többnyire egyező (naná, hogy egyezik, kedves Bálint László, remélem jövőre is meghívnak...) szubjektív értékalkotást persze le lehet szűrni, egy-két egyedi ajánlással is, de részletekbe menő kritikai vélemény nyilván nem fog következni.

Bor- és kultúrtörténeti sorozatunkban a Duna menti borvidékeket követjük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Németországtól a Duna-deltáig, Sztrabóntól John MacGregorig, a Spätburgundertől a Gamzáig. Fotelkalandoroknak kedvcsináló, vérbeli utazóknak tuti tipp, borkedvelőknek pedig egy lehetőség, hogy minden pohárral más tájakon találjuk magunkat…

Ti tudtátok, hogy Kisjakabfalván a Jackfall mellett létezik egy másik borászat is? Bocsánat, a kérdést is rosszul tettem fel. Ti sem tudtátok, ugye?

Bor- és kultúrtörténeti sorozatunkban a Duna menti borvidékeket követjük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Németországtól a Duna-deltáig, Sztrabóntól John MacGregorig, a Spätburgundertől a Gamzáig. Fotelkalandoroknak kedvcsináló, vérbeli utazóknak tuti tipp, borkedvelőknek pedig egy lehetőség, hogy minden pohárral más tájakon találjuk magunkat…

Steiglerék nagyon belehúztak, pár éve hallottam róluk először, azóta pedig kékfrankosban megkerülhetetlen tényezővé váltak, de más téren is szoktak meglepetést okozni, szóval kíváncsian bontottam ki ezt a palackot…

Csobánc – egyike tanúhegyeinknek, így egyben a Badacsonyi borvidék egyik szép, ikonikus, és az utóbbi időben egyre inkább fejlődő szőlőtermő területe. Több más minden mellett egy új borászat is kezdi bontogatni a szárnyait.

Bor- és kultúrtörténeti sorozatunkban a Duna menti borvidékeket követjük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Németországtól a Duna-deltáig, Sztrabóntól John MacGregorig, a Spätburgundertől a Gamzáig. Fotelkalandoroknak kedvcsináló, vérbeli utazóknak tuti tipp, borkedvelőknek pedig egy lehetőség, hogy minden pohárral más tájakon találjuk magunkat…

Ha a Ménesi borvidékre gondolunk, mindenkinek Balla Géza neve ugrik be elsőre, de talán még másodikra is. Nem csak a magyaroknak, a románoknak is. Ez nem hiszem, hogy változni fog a következő húsz évben, de találtam egy bort, ami már felveheti a versenyt Géza boraival. Ha azoknak rossz napjuk van, ennek a bornak pedig jó napja.