„Ha nyitásra odaérek, délre biztosan végzek” – gondoltam magamban naivan, majd szomorúan konstatáltam, hogy máris délután három van és indulnom kell... Teljesen magával ragadott a „dolce vita”. Elsősorban a boros kiállítókra koncentráltam, közülük is nyolc standot látogattam meg.

Mondanom sem kell, hogy buborékosokkal kezdtem a kóstolást, nehéz is lett volna elképzelni a franciacortáknál kellemesebb napindítást. Vigneti Cenci pincészet három generációs múltra tekint vissza, Nelson Cenci, az egykori tiszt és orvos alapította a II. világháború után Cologne-ban, ahol egykori bajtársai is laktak, akiknek az életét köszönhette. A Fraciacorta az olasz tradicionális eljárással készült pezsgő megnevezése, amely chardonnay, pinot blanc és pinot noir felhasználásával készül Brescia tartományban, Milánótól egy órányi autóútra, keletre. Cologne az Orfano hegy lábánál helyezkedik el, ami speciális mikroklímájával és köves, minerális talajával különösen kedvez a pinot blanc fajtának.

A Vigneti Cenci pezsgőket minimum 40 hónapig seprőn tartják, ami igazán különleges, érett, toastos-kekszes aromákat kölcsönöz ezeknek az elegáns italoknak. A kóstolt tételek közül nekem leginkább a 2012-es Cuvée Speciale Nelcon Cenci Extra Brut ízlett, melyet a pincészet alapítójáról neveztek el unokái. 80% chardonnay, 20% pinot blanc, 3 g dosage, melyhez az alapbort használják fel expedíciós likőr helyett.

A Caiaffa család több mint 25 hektáros szőlőültetvénye a pugliai Cerignola-ban, a tenger és a Murge-hegység vidékén található. Csakis szerves gazdálkodásra törekednek és igyekeznek nem megváltoztatni az élővilág egyensúlyát, mely napról napra hozzájárul munkájukhoz, elősegítve a jobb talajminőséget és a szőlőnövény egészségét. Éppen ezért címkéjiken is bogarak szerepelnek, Spumante Brut habzóborukon például egy hernyó van, ami azt szimbolizálja, hogy a borból hogyan változik pillangóvá az ital a második erjedés után. Itt különösen a rozék fogtak meg, a csendes és a habzó is nagyon egyedi volt, teljesen más karakterű, mint amiket itthon kóstoltam.

A Troia Rosato nero de Troia szőlőből készült, kézzel szüretelték, spontán erjedt, 6 hónapig volt hordóban seprőn tartva, majd két hónapig érlelődött palackban. Illatában málna és meggy, enyhe földes, dohányos jegyekkel, íze gyümölcsös, enyhén tanninos, szép savakkal. A Spumante  „long charmat” eljárással készült, nyomás alatt, tankban, 4-6 hónap alatt erjedt ki másodszor. A rozékészítésnek nagy hagyományai vannak Pugliában, 1942-ben itt készült az első olasz rozébor.

Az Azienda Agricola Venetian Hills egy kis családi pincészet. Asolo nyugodt, zöld dombjain helyezkedik el 6 hektáron, mely a Prosecco Superiore DOCG (Denominazione di Origine Controllata e Garantita – a legmagasabb eredetvédelmi kategória) otthona. „Secret Prosecco”-nak is nevezik az Asolo-ból származó habzókat, kb. 1780 hektáron, a hegyek lankáin, 200 méter tengerszint feletti magasságban teremnek hozzá a szőlők (glera, perera és helyi fehér fajták).

Három kiváló prosecco-t kóstoltam, ám mégis a „Petaros” névre keresztelt, még címke nélküli vörösbor volt az, ami levett a lábamról. 2014-es évjárat, merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon házasítás, mely nagy hordóban érlelődött egy évig, ezt követően újabb egy év barrique hordós, majd még két év palackos érlelést is kapott. Illatában enyhe bőrösség, paprika, erdei gyümölcsök, kerek és bársonyos a korty, közepes testtel, hosszú lecsengéssel. 1000 palack készül belőle mindössze és arról a vörösbegyről kapta a nevét, ami a dűlők közelében fészkel. 

Prosecco fronton a Negroni kínálata is izgalmas volt. A Negroni Antica Distilleria Trevignana szívében helyezkedik el (Észak-Velencétől 50 kilométerre). A céget 1919-ben alapították és híres az aperitivóiról, grappáiról és likőrjeiről. Folyamatosan keresik a legjobb nyersanyagokat azért, hogy minőségi kézműves termékeket tudjanak előállítani. Nem mellesleg 1950-ben ők voltak az első borászat, akik bordeaux-i házasítással léptek az olasz piacra (megelőzve a Supertoscan borokat). Nekem az Asolo Prosecco DOCG Superiore ízlett a leginkább. 100% glera szőlőfajtából készül, 8g cukorral, illatában citrusok és fehér virágok, a kortyban élénk savak, finom felhabzás, lecsengésében enyhe ásványosság.

Legalább egy órát beszélgettem az alapító Ada Sguazzo-val a Divino Italy standján, ahol kisebb pincészetek válogatott tételeit lehetett kóstolni. Mindegyikhez járt egy személyes sztori, egy kedves történet, ami meghozta a kedvem egy olaszországi kiruccanáshoz. A legérdekesebbek a Mantova régióból származó lambrusco-k voltak. A régi szép időkből, amikor a legjobb barátnőm Olaszországban volt Erasmussal felsejtett pár emlék a lambrusco-ról, ami egy – leggyakrabban – vörös habzóbor Emilia Romagna tartományból. Ott általában lambrusco szőlőből készítik, Mantovában ezzel szemben a marani, a salamino, a ruberti és a grasparossa házasítása a legelterjedtebb.

Arnoldo Mondadori a híres kiadó alapítójának tiszteletére készítették el az Accorsi fivérek az „Incantabiss” névre hallgató lambrusco-t, aki abban a faluban született, ahol borászatuk is található (Poggio Rusco). Arnoldonak elbűvölő hangja miatt „kígyóbűvölő” volt a beceneve, fiatal korában a mozi feliratainak felolvasója volt. A habzóbor ruberti szőlőből készült, illata cseresznyés, íze kerek, lágy és kiegyensúlyozott, élénk savakkal.

Caiaffa Vini Biologici from Mario Di Paolo on Vimeo.

A cikk holnap folytatódik a második résszel.