Nyitókép: Geönczeöl Attila, Zsiga György (Novel Wines) és a szerző Garamkövesden (fotó: Ercsey Dániel)
A pekingi Szent József templomban (大聖若瑟堂) láttam kitéve a következő táblát a padsorok mellett angolul: “Isten az elmúlt ezredévekben számtalan módon próbált meg kapcsolatba lépni az emberekkel. A mobiltelefon nincsen köztük.” A fenti mondaton sokat gondolkodtam azóta is. A templom csendjét, a misét, a prédikációt valóban illetlenség megzavarni. De ezeken túl tényleg elképzelhetetlen lenne, hogy a Mindenható egy mobiltelefonon keresztül próbáljon kapcsolatba lépni velem?
A számomra megnyugtató választ egy felvidéki présházban kaptam meg. Geönczeöl Attila párkányi borász régi barátom. Szakíróként már a pályám kezdetén is egyengette az utamat, később maga is borkészítésre adta a fejét ősei földjein. A Garam-mente, valamint a muzslai dombok igen régi szőlőtermő területek. Talán csak azért nem jutottak országos hírnévre, mert a hagyományosan legnagyobb birtokosnak számító Esztergomi Érsekség felvásárolta illetve adóként magához kötötte a vidék borait, így ezek főként miseborként jelentek meg a fogyasztásban. Attila 1882-ben épült présháza Garamkövesden található, a falu mellett egykor kiterjedt szőlőültetvényekből ma alig néhány hektáron gazdálkodnak a helyiek. Igaz, aki szőlővel foglalkozik, az csodás borokat segíthet a világra a Börzsöny vulkanikus kőzeteivel rokon dombok lankáiról. A közeli Muzsla, Béla és Kürt falvak környékén azonban megmaradt a szőlő, majd 1000 hektár.
A párkányi Borok Háza, ami nemrég nyílt meg és összefogja a környék termelőit (fotó: Ercsey Dániel)
A muzslai nemesek 1256-ban eladták a Bélafalváig elnyúló szőlőiket a halászati jogukkal együtt az Esztergomi Érsekségnek, ez az első írásos említése az itteni szőlőknek. Később a hegyen présházak épültek, pincék azonban ritkábban, lévén Esztergomban hatalmas dézsmapincék várták a muzslai borokat. A kommunizmus aztán derékba törte a vidék fejlődését, igaz Esztergom már hamarabb elveszítette a szőlőit és borait a trianoni döntés következtében. Végül a szerencse, vagy tán az Isteni gondviselés a helyi termelőszövetkezetben nem engedte el teljesen a szőlőhegyet, így aztán újabb telepítések történtek a hatvanas-hetvenes években. Paradox módon a rendszerváltás utáni idők sem hoztak fellendülést, sokan elhagyták a hegyet, a falvakat, így egyre több lett a parlag, a megműveletlen vidék. Végül a kürti, muzslai, bélai, garamkövesdi emberek közül néhányan megelégelték a dolgot és újra nekiláttak művelni a hegyet, mosni a hordót, rendbe tenni a dűlőutakat. Az igazi csoda ezután következett. A dolog működött! Ma Szlovákia legismertebb “sztár borászai” éppen ezek a magyar emberek, pont ezekről a dombokról! A Kasnyík fivérek, Mátyás Bandi, a néhai Melecsky Tibor, Geönczeöl Attila, Sütő Zsolt, Drozdík József, a borászok akik a leginkább természetközeli, vagyis a legőszintébb módon elkészített borokban hisznek, akik arról mesélnek a betévedőnek, ahogy őket megszólította a termőföld, a táj, az ősök szelleme.
Fotó: Ercsey Dániel
Ültem a garamkövesdi pincében, nem a múlt heti borversenyen, hanem pár héttel korábban, mielőtt meglátogattam volna a Fyrmoniát, a Chateau Rubant és Csernusékat. Kint hűvös volt az idő, a félhomályban Attila borait kortyoltam és hallgattam a történeteit az elődökről, száz évvel ezelőtti vásárokról és vásári anekdotákról, arról, hogy milyen lehetett a bor a muzslai hegyen kétszáz évvel ezelőtt. Aztán egyszer csak ráébredtem, hogy a telefonom nem szól, nem pittyeg, nem kapok smst, sem facebook üzenetet, instagram hozzászólást, pedig újságíróként számomra mi sem természetesebb ennél. A pincében, a hegy gyomrában nem volt térerő. Mégis többet nyertem így, mint a megkésett üzenetek. Odafigyelést. Csendet. Megértést. Őszinteséget. Ezek a szavak és a jelentésük is mind benne vannak Attila boraiban. Talán ha a kínai keresztények is Geönczeöl borokat innának, nem lenne szükség a táblára többé a pekingi templomban.
Zajlik a kóstolás (fotó: Ercsey Dániel)
Zöldveltelini 2022 tartályminta
Közepesnél picit mélyebb citrom szín. Illatában zamatos alma, fehérbors, pici termálvizes jelleg. Kóstolva közepes test, szép savak, az ízben menta, jonatán alma és pici tonikos kesernye. Korrekt, jól iható bor. 85/100 pont
Leányka + királyleányka 2022
Közepes citrom szín. Illatában citrusok és zöldalma. Közepes test, zamatos korty, kerek savak, sok-sok gyümölcs a szájban. A lecsengése közepesnél hosszabb. Szerethető, jól iható, igazi jolly joker. 87/100 pont
Mézes 2022 tartályminta
Közepes citrom szín. Illatában fehér virágok, körte és őszibarack. Kóstolva könnyed, elegáns savakkal, citromhéjas kesernyével és citromos ízekkel. Érdekes tapasztalat, hogy pár év palackérés után jönnek csak elő a borból a mézes jegyek, melyről a nevét kapta a szőlőfajta. 85/100 pont
Olaszrizling narancsbor 2022 hordóminta
Közepes óarany szín vöröses reflexekkel. Illatában kókusz, aszalt őszibarack, kajszilekvár és élesztősség. A test közepesnél nagyobb, szuper savakkal balanszírozva. Nagyon jól iható, frissítő, kicsit perverz de a jó értelemben. 88/100 pont
Sisík 2020
Fahordóban, élesztőhártya alatt érett bor, mély citrom színnel. Illatában napraforgóolaj és érett alma, körte és barack. Közepesnél nagyobb test, olajos struktúra mellé jó savak, közepesnél nagyobb test. Az ízben az illat ismétlődik, az utóíze hosszan megmarad. Nagyon izgalmas bor, de csak hozzáértőknek ajánlom! 90/100 pont
Kékfrankos Frank Light 2020
Pinot szerű halvány rubin szín. Az illat egyértelműen fajtajelleges, meggyes karakter, a korty könnyed és jó savú. Az ízben hecsedli és meggy. Jól iható, tényleg „light“! 86/100 pont
Pinot noir 2021
Halvány rubin szín. Illatában málna, cseresznye, szamóca és édes fűszerek. Közepes test, elegáns savszerkezet. Ízében kirobbanó gyümölcsbomba. Hosszú, pöpec! 88/100 pont
Gran Cuvée 2021
Közepes rubin szín. Már illatban alapvetően északi stíl, kirobban gyümölcsösség, főleg piros bogyósok, mellette fahéj és más keleti fűszerek. Közepes test, penge savak, szilvás-meggyes ízkép. A lecsengése közepesnél hosszabb. 89/100 pont
Pinot noir 2019
Közepes rubin szín. Illatában érett gyümölcsök, aszalt ribizli és vörös áfonya, cseresznyelekvár. Szájban széles, viszonylag nagy testű, de közben jó savú bor, van egy megmagyarázhatatlan sangiovese hangulata. Ízében konyakmeggy, fekete olíva és tűzköves jegyek. Buja és hosszú. 90/100 pont