Tavaly nagy sikerrel rendezték meg az első szekszárdi borgálát, amikor Vida Péter megkapta az Év Bortermelője címet. A szekszárdiak ünnepelték a szekszárdi sikert, jó volt ott lenni, koccintani. Idén folytatták a hagyományt, apropó ezúttal is volt, hiszen Mészáros Pál Pincészete lett az Év Pincészete, de ne feledkezzünk meg Bodri Orsi Év Fiatal Borásza címéről. Ráadásul a szekszárdi borok több nemzetközi versenyről is aranyéremmel tértek haza. Volt mivel, volt kire koccintani a Bodri Pincészet rendezvénypincéjében.
A szekszárdi gitárosok zenéjével indult a második borgála, amelyen közel százan vettünk részt. Nem kis szám ez, de persze lehetne több is, ahogy tavaly volt, kell egy ilyen alkalom évkezdéskor, hogy a poharunkat emeljük a szekszárdi borsikerekre. De ez valószínűleg ki is alakul, sikerek lesznek, szervezni meg kell, mert tényleg kell, biztosan lehet még jobban is. Ezekkel a gondolatokkal kóstolgattuk Mészáros Pál Pincészete 2012-es Bubiját, a bor kellemesen gyöngyözött, jól be volt hűtve, a kinti zimankós hideg ellenére abszolút jólesett.
Fotó: Wéber Tamás
Az elsődleges apropót az idei rendezvényhez Mészáros Pál pincészetének díja adhatta, hiszen a tavalyi Év Bortermelője cím után ismét rangos elismerés került Szekszárdra. Nem véletlenül Vida Péter is köszöntötte Mészáros Pált, aki szokásához híven szerényen, csendesen, de ízesen és tartalmasan beszélt a sikert megelőző évek munkájáról és a jövőről is, hiszen vannak terveik a továbblépésre is. Mindehhez már a 2009-es Mészi Kadarka került a poharakba. A kadarka töményebb, vállasabb megfogalmazása, ahol a gyümölcsökön, a fűszereken túl finom tannin, hordójegyek is felismerhetőek. Erős kezdés.
A (már mondhatnánk hagyományosan) nemzetközi rozédíjnyertes Dúzsi Tamás Cabernet Sauvignon Rozé 2011 előtt a friss verziót is megkóstolhattuk, még tartályminta állapotában, de már így is intenzív, gyümölcsös, vibráló borként. A tavalyinál korábbi rozénak nálunk nincs igazi becsülete, pedig a 2011-es Dúzsi-rozé nekem most egy jól összeállt, még értékeit őrző, még frissességet is adó bor volt, két pohárral csúszott le.
A Baron von Twickel Szőlőbirtok Domaine Gróf Zichy Cabernet Franc 2008 elég masszív szerkezetű, de sok gyümölcsösséget is adó bor volt, jól hangolta fel a publikumot a vacsorára, amelyet Makk Norbert mesterszakács jegyzett. Korrekt vendéglátás volt, bár nem mindenben hozta a borok szintjét, persze, magasan volt a léc. A borokon túl a kávé is kapott ezen az estén egy szereplehetőséget, hiszen A Kávé Háza lett 2012-ben másodszor a legjobb magyar kávéház, a többi díjat már fel sem soroljuk. Tóth Sándor és társai kávéi senki sem hagytak hidegen, Pécs messze volt még ekkor, mi is ittunk vagy kettőt.
A folytatásban Eszterbauer Jánost szólította Vitéz Attila, a rendezvény ötletgazdája és szervezője, akit meg kell dicsérnünk a két ötletes jubileumi boros-borászos képeslap kapcsán, eltettük őket. A Eszterbauer Borászat a Tivald Cabernet Sauvignon 2009-et mutatta be. Tőlünk anno 91 pontot érdemelt ki, most talán picit visszafogottabb volt, de így is tele szederrel és áfonyával, étcsokoládéval és egy kis konyakos meggyel.
A sorban olyan tételek következtek, mint a Fritz Medicina 2009 házasítás, pörkölt kávé, szedres, étcsokoládés ízjegyekkel, de a Heimann Barbár 2009 sem maradt el intenzív, fűszeres, feketebogyós, mély, rétegzett bor. Ez utóbbi a szerző mutathatta be, lévén Heimann Zoltán igazolt távollétet jelentett. Azt azért szeretném megegyezni, hogy a melyik a kedvenc borvidéked nem volt igazán kedves kérdés, hiszen a közönség csak egyet szeretett volna hallani - de nekem tényleg és őszntén nincs egyetlen kedvencem, legalább négyet tudok mondani, épp azért szól ezekről a Pécsi Borozó... Mindazonáltal nem köveztek meg a lokálpatióta helyiek, sőt kaptam a záróborból is - Bodri Faluhely Merlot 2009 volt ez, igazán behízelgő, jó arányokkal, volt egy szavazás, kinek melyik bor tetszett a legjobban, szerintem ez lehetett az egyik közönségkedvenc - a végeredmény kihirdetéséről lemaradtunk ugyanis. Az összes többiről ezúttal is gazdag képgalériánk tudósít.
Ha a szervezőnek üzenünk, azt mondjuk, folytassa kérem!, hiszen ezek az alkalmak jók arra, hogy megmutassák, hol is tart Szekszárd, merre is tartanak a borászok, hogyan is fejlődnek a borok. Egy kicsit összefogottabb, jobban szerkesztett, dinamikusabb programmal és valószínűleg jobban egyeztetett időpontban jövőre még sikeresebb lehet, örülnénk neki. Már csak a borászokon múlik, milyenek leszek az idei eredmények...