Táncoló buborékok

A családban senki nem ért rá, a szerkesztőségből senkit sem hozott lázba a balett. Egyedül érkeztem a Pécsi Nemzeti Színházba, a Pécsi Balett és a Vylyan Pincészet közös bemutatójára. Ipacs-Szabó István ugyan nem mutatott be piruettet, de itt tekerték le először nagy nyilvánosság előtt a csavarzárt az új gyöngyözőborról. A baletttáncosok vizont megkóstolták a bort, egy null oda.

A színház megtelt. Balettpremierre. Még van remény. A bejáratnál kaptunk kitűzőket. Természetesen kszí-betűsöket. Felkattintottam a zakóm hajtókájára és leültem a hármas sor jobb első székére. Az előadásról nem értekeznék hosszasan, bár megérdemelné a csapat. Mozart zenéje mindegyikünknek ismerős dallamfüzér, a párkapcsolatok, a rokokó kacérkodás, az olykor erotikus utalásokkal is megtűzdelt etűdsorozat könnyed volt, mulattató és szerethető, bár még voltak észrevehető eltérések harmóniában, együttmozgásban, de ne szőrözzünk. A pécsi balettesek fiatalok, tehetségesek, majd kinövik a túlzásokat, kicsiszolják a mozdulataikat, legyen ez a szakmai kritika gondja. Nekem tetszett, jól szórakoztam, nem csak tiszteletből tapsoltam, mi kell ennél több?

                                                                                                             ^{Fotó: Wéber Tamás} 

Egy pohár KSZÍ, hát természetesen. A balett ihletője Debreczeni Mónika és a Vylyan Pincészet csapata volt, a Banális viszonyok-édes finomságokról ezt vallotta Vincze Balázs, a darab rendezője-koreográfusa. Az ihletadók a legújabb borukat mutatták be, adtak lehetséget a kóstolásra a bemutatót követően.

"A bor névadója a görög abc tizennegyedik betűje. Hangutánzó. Ezt halljuk, amikor felbontjuk a friss és üde, szomjoltó Kszí-t, és a gyöngyöző buborékok a felszínre törnek. A [KSZÍ] alapborának a Pinot Noir-t választottuk, mely nemcsak élénk gyümölcsösséget, de mélységet is ad a kortynak. A játékot csak komolyan érdemes játszani. Légies és pikáns mivolta tökéletesen harmonizál a Mozart zseniális muzsikájára készült balett rokokó világával" - mondta el a bemutatón Debreczeni Mónika, a Vylyan birtokigazgatója.

És valóban, a pezsgés erőteljes, intenzív, a buborékok egymást lökdösve törnek a felszínre, magukkal hozva az egzotikus gyömölcsök és édes citrusok illatát. A korty nem kevés, de könnyed, friss, lüktető. Egy pohárral nem elég. Jó savak adják a ritmust, a gyümölcsök a kedvességet. Ne keressünk benne mást, csak mosolygós, laza eleganciát, ennyi bőven elég. Van benne fantázia.

A bemutatót követően a színfalak mögötti titkos folyosókon jutottunk el a Művészklubba, hiszen a balett megérdemelt egy bankettet. Fasírtgolyók, csirkecombok és további Vylyan-borok mellett volt időnk elbeszélgetni a Debreceni Borozó kiadójával, Kovács Pali barátunkkal is (nem mellesleg a 2012-es portugieser egész jó, aszalt szilvás-meggyes, tartalmas bor), amíg őt a tánc heve el nem ragadta s továbbiakban a balettosok csapatát gazdagította, mi viszont az éjféli távozást választottuk. Hogy aztán másnap reggel Paliék kiértek-e Kisharsányba, időben a kóstolóra, az még kérdés visszhangzik bennünk.