Bor- és kultúrtörténeti sorozatunkban a Duna menti borvidékeket követjük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Németországtól a Duna-deltáig, Sztrabóntól John MacGregorig, a Spätburgundertől a Gamzáig. Fotelkalandoroknak kedvcsináló, vérbeli utazóknak tuti tipp, borkedvelőknek pedig egy lehetőség, hogy minden pohárral más tájakon találjuk magunkat…
Bulgáriába lépve szinte belebotlunk Vidin városába, nem csoda, hogy Kossuth Lajos is itt hagyta el az országot, hóna alatt a teljes pénztárra, de még így is volt ideje, hogy befeketítse Görgeit, aki - ez szigorúan magánvélemény - emberek tízezreinek az életét mentette meg Világosnál. Vidin amúgy álmos dunai kisváros, a kadarkájáról ismert (itt Gamzának hívják), de csak elméletben, mert a vidini Gamza olyan mint Columbo felesége. Na jó, azért nem teljesen, a borvidékhez tartozó Belogradchik környékén tényleg jó Gamzákat lehet kóstolni a Magura borászattól.
Tipp: Bulgáriában utazgatva olvassunk sokat Elias Canettitől, aki Ruszéban született szefárd zsidó családban és gyerekkorában a ladino volt az anyanyelve. Az ősei a spanyol inkvizítorok elől menekültek el még Kolombusz idejében és a török szultán hívására előbb Isztambulban, majd a Duna melletti Ruszében telepedtek le.
Az országban jellemzően nem a Duna menti löszplatón találhatunk borászatokat, ez a bolgárkertészek egykori vidéke, de pont Rusze táján újra felbukkan néhány szőlészet. A hegyekben viszont csodás vörösborokat szűrnek, főként az autochton Mavrud fajtából, aminek idén tartják az első nemzetközi napját, október 26-án. Ez a vidék, részben az ókori trákia már a görög hajósok által is ismert volt, nem véletlen, hogy az argonauták itt, a Dunán menekültek az aranygyapjúval, amit Kolkhiszből raboltak el.
Tipp: Ha csak egy bort kóstolnánk a Duna mellől, akkor az a Borovitza borászat Sensum nevű bora legyen 2010-ből! Jórészt cabernet sauvignon, kicsi merlot, mély és komplex, fűszeres és telt. Nagyjából most van a csúcsán, ami nem is rossz teljesítmény egy 11 éves bortól.
A bolgár borászat rendkívül sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben és az olcsó vörösbor kategóriából kitörve ma már karakteres és jól felismerhető, nemzetközileg is értelmezhető és értékelhető borokat szűrnek a gazdák. Ráadásul Plovdiv római romjai, a Rila-hegység kolostorai vagy éppen a bolgár tengerpart kisvárosai, mint például Neszebár miatt is érdemes napokra megállni, úgyhogy bátran mondhatjuk, hogy Bulgária elsőrangú célpont a borturistáknak is.