Nem illik ajtóstul a házba, ilyenkor mindent el kellene mondanom a dűlőről, fajtáról, de annyian megtették ezt már előttem, nem is én vagyok szerkesztőségünk Tokaj-szakértője, inkább másról mesélek. 

Azon gondokodtam, mikor is jártam utoljára Balassa Istvánnál és nem mostanában volt. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy már kilenc éve annak, hogy a Gusto magazinnak (akkor még volt nyomtatott verzió) készítettem vele egy interjút. Találkoztunk azóta is párszor, de az elég emlékezetes volt, hogy interjúkészítés közben derítette Pisti a Mézes-Mály Villő aszút, amiben így kis részem nekem is lehetett, ha a kotnyeleskedést segítségnek lehet hívni (nem véletlen hogy a derítési honorárium csak édes ígéret maradt - tudjuk be inkább annak, hogy én nem jártam azóta a Balassa pincében...).

És egy még korábbi emlék is beugrik, méghozzá 2010 januárja, amikor a Pécsi Borozó egy autónyi kis csapata először járt "hivatalos felderítésen" a Tokaji borvidéken. A tavaszi számunkba készült egy hosszabb tokaji anyag, Bárdos Sarolta meghívására érkeztünk, akkor és ott találkoztunk először Balassa-borokkal. És már akkor, a minimálmennyiségek, az elhivatottság lenyűgöző volt. Ha máshol nem, a szeptemberi budavári borfeszten minden évben kötelező spot voltak Szilágyi Lacival (Gizella Pince).

Kezdjük akkor az adatokkal. 1113 palack készült a borból, pontosabban félpalack, vagyis 375 ml. Késői szüret, 263 g/l maradékcukor, 9% alkohol.

Már az illata is olyan, mint egy krémes sütinek, amibe vajkaramella, birsalmasajt és bizony aszalt trópusi mix is került jócskán. A mangótól az őszibarackig terjed a gyümölcsspektrum, és nem csak az elmúlt pár hét fokozott mézes teázása teszi, de mintha ebben is fellelhető volna a mézes fekete tea aromatikája. Kortyban egyrészt édes. Nem kicsit, viszont ez az édesség nem csak cukor, hanem karamell és vaníliakrém, törökméz és birsalmasajt, baracklekvár és méz. Ennyi cukorhoz extrém sok sav kellene, hogy igazán egyensúlyban tartsa, de így is van savérzet, a hömpölygő, krémes zamattenger nem most el minden vibrálást, élénkséget.

Eliszogatnám az egész félpalackot, de hagyok holnapra is. Nehéz abbahagyni, van benne valami krémes, buja töménység, ami függőséget okoz. Szubjektív rajongás (sokan gejlnek tartják a zétát, de ők nem balkáni, közel-keleti édességeken nőttek fel), objektív 90/100 pont.