Tavaly év végén egy hétre leköltöztem Kisjakabfalvára a Jackfallhoz, hogy végigjárjam - már amennyire egy hét alatt lehetséges - a Villányi borvidéket, beszélgessek a termelőkkel, borokról és identitásról, no meg az élet más nagy dolgairól. Lassan érkeznek a szövegek, elsőként álljon itt a borvidék egyetlen biodinamikus műhelye.

Ezúttal legalábbis a világ két vezető borvidékén, Toszkánában és Bordeauxban. A közép-olasz szuperrégióban négy eredetvédelmi terület, a Vino Nobile di Montepulciano, Morellino di Scansano, Brunello di Montalcino, valamint Bolgheri (a Bolgheri Sassicaia DOCG-vel) határozta el, hogy egy közös fenntarthatósági projektet indít Concerto néven.

Az év első hónapjában rendezték a szokásos Vinapogée kóstolót Párizs belvárosában. Az eseményre, a története során először, egy magyar pincészet is meghívást kapott. Érdemes ezt is a helyén kezelni, miszerint nekik nem kellett kifizetniük a kiállítói díjat, őket meghívták, hogy legyenek ott. Ha már ott voltak, nem hagytuk ki a lehetőséget, hogy a birtok tulajdonosánál, Barta Károlynál érdeklődjünk a tapasztalatairól.

Az alkohollal szembeni nulla tolerancia tudományos, kommunikációs és pénzügyi aspektusai

Több mint tíz éve hagyomány a magyar borvilágban – köszönhetően javarészt a politikától azóta visszavonult borkereskedőnek, Kézdy Dánielnek –, hogy a februárt a furmintnak szentelik, ez ugyanis szépen alliterál és fókuszba állítja a fajtát.

Az csak a kötőszövet. A számból vette ki a szót dr. Pál-Molnár Elemér, hiszen a Lecsengésnek is ez a mottója és én magam is ezt hangoztatom lassan két évtizede. De ha nem a borról, akkor miről szól? Mire a gyergyói gyermekkort és a szegedi kutató életet kibeszéljük, talán ez is kiderül…