Pécsi Borozó

Cikkek

Virtualizálódtunk, kóstolásilag

Pécsi Borozó Online Kóstoló (1)

Győrffy Zoltán

2020 April 02.

Bevallom őszintén, nem nagyon gondoltam volna még egy hónapja sem, hogy a kóstolóprogramok átkerülnek a virtuális térbe, de mi is követjük a borozni vágyókat és a Zoomra költöztettük át heti kóstolóinkat, megnyitva őket a nagyközönség előtt is. Minden kedden három bor, valamiféle tematika alapján és este nyolctól lehet beszélgetni borásszal, borkereskedővel, borszakíróval és persze a mindenkit jól magába olvasztó fogalomként: borfogyasztó társainkkal is. Most kedden pécsi vörösökkel startoltunk.

Nincs nagy tapasztalatom a webes konferenciákban, webinarokban, de belevágtunk, online kóstoltunk, szimultán sok városban, településen, borvidéken. Az első Pécsi Borozó online kóstolóra mintegy harmincan néztek be, a kemény mag olyan 15-16 fős volt, akik elejétől a végéig kitartottak. Egyelőre a Zoom ingyenes szolgáltatását élvezzük, ha sok pénzünk lenne, a facebookon is mehetne élőben, de nincs. Úgyhogy inkább összefoglaljuk, miről is volt szó.

A Pécsi borvidék

Az egyik legkisebb magyar borvidék, a harmadik legkisebb egészen pontosan, a 2019-es HNT adatok alapján a móri és somlói után van a mikroborvidékek listáján. Összesen 534 hektáron folyik jelenleg termelés, a telepítéseket követően ez lehet 640 is, ha valóban telepítenek...

Villány és Szekszárd között egy alapvetően fehérboros borvidék, 75 százalékban fehérszőlőkkel, aminek kialakulásában nem kis szerepe volt a 150 éves pezsgőkészítési múltnak, de inkább csak múltnak. Pécs az ország egyik legfontosabb borkereskedelmi központja volt a 19. században (a magyar borforgalom 20 %-a a pécsi vasútállomáson ment keresztül), ugyanakkor itt volt az első borhamisítási per is 1892-ben, ha jól emlékszem. Ma alig tucatnyi, na jó, két tucatnyi, piaci szereplőként is detektálható pincészet működik.

Schunk Pince Syrah 2018

Arra emlékszem, hogy 2010-ben már mutattam be, ha jól tudom, 2008-as évjáratú Schunk-borokat egy szekszárdi bemutatón, az EKF évében sok pécsi bemutató volt határin innen és túl szerencsére. Nem volt a szőlő és a bor kiemelt fókuszban, azóta sincs, de akkor egy hangyányit erősebb volt a fény.

Schunk József hosszúhetényi szőlősgazda elsősorban vörösben erős, azokat szereti is szerintem jobban, szembeszomszédja, Szabó Zoli meg a fehérekben hisz. És mindkettő milyen jó Hetényben!

Nemrég jártam nála, ő most a borvidék elnöke is, csomó jó ötlettel, sokan nem voltunk, SzabóZé jött át szemből és hármasban aztán megkóstoltuk a 19-es vörösöket, új hordókban, nagyon potens anyag, de azokat majd a karanténkrízis után kóstoljuk, élőben.

Most egy Syrah került a pohárba. A 2017-es nagyon jól sikerült, valóban a borvidék egyik legszebb bora volt, gyorsan el is fogyott. Jakab Tamás mesélt is a pincéről, a borról, ő a legavatottabb Schunk-témában a szerkesztőség munkatársai között. Grazi tudósítónktól tudjuk tehát, hogy október közepén szüretelték, saját, 2014-ben telepített ültetvényről. A tizenhetesnél kicsit filigránabb, könnyedebb, gyümölcsösebb verzió, de nagyon divatos, enyhén fűszeres, kedves vörös.

PTE SZBKI Universitas Cuvée 2018

A kutató, ahogy sokan hívják a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (még egyszer nem gépelem be) tavaly ünnepelte a hetvenedik születésnapját. Én elég szubjektív tudok lenni, részben, mert 12 éve, amikor a Pécsi Tudományegyetem integrálta, abban elég sok munkám volt benne, másrészt mostani egyetemi feladataim egy része is ide köt, elsősorban marketing és kereskedelmi vonatkozásban segítve az ott folyó munkát. De készült például a tavalyi jubileumra egy fotóalbum, azt felerészt szerkesztettem, Teszlák Péter doktorral közösen, egész pofás lett.

Amit tudni kell, ez az intézet sok mindenről hírneves, lehetne persze még híresebb, de emeljünk ki hármat: az innovatív, rezistens fajtanemesítés központja idehaza, olyan fajtákkal, mint a jázmin, sylver, pinot regina, andorszőlő, borsmenta, de ugyanitt említhetem a kadarka szelekciót is..

A második a fajtagyűjtemény, ami a világon az első tízben van, 1800 fajta van itt a világ minden tájáról, közte a száznál több fajtát számláló Kárpát-medencei fajtagyűjtemény, ahonnan a régi fajták újra elkerültek a pincészetekhez...

A harmadik meg mondjuk lehetne a zé-fajták nemesítése, ami innen indult és most két éve van már Zé feszt, ami a zenit, zeusz, zéta, zengő és zefír termelők találkahelye az év végén, decemberben általában.

Az Univesitas Cuvée a PTE hivatalos bora az idei tanévben, a huszonegyedik borválasztáson vakkóstolón választották ki, szekszárdi és villányi versenytársak mellett. Az egyetemi integráció után nem igazán jöttek a jó borok, aztán jött Hevér László főborász, kellett egy kis bácskai erősítés, és pár évi fehér diadal után idén vörösben is nyert a kutató. Az összetétele: kékfrankos 50%, merlot és cabsav 25-25%. Némi hordó, némi fűszer, sok gyümölcs, tartalmas, de elég friss, nem nehezül el. Hivatalosan ilyenkor 1200 palackot rendel az egyetem ajándéktárgyként, de nagyjából a dupláját készítették el a fiúk a pincében és már nem sok van belőle...

Nem a hivatalos, kutatós címke került fel rá, van egy chardonnay párja is, a kettő együtt adja ki az egyetem jelképét, az Anjou-liliomot.

Planina Borház Prím Cuvée 2017

Amikor Horváth Zoli először mesélt nekem a pincealapítási terveiről, bevallom kétkedve fogadtam. Van, illetve volt némi közvetett családi kötelék is itt, az én akkori, neki az akkori és egyben mostani felesége között volt, azaz van rokonság elsősorban, mi csak beházasodtunk a famíliába. Volt apósom készített borokat, a versendi pincesoron hordómosás közben kicsit hitetlenkedve hallgattuk Zolit, aki járta a világot a Vujicsics zenekarral, szerintem a mai napig az egyik legjobb hazai tamburazenész, de jó tolmács volt, budapesti melókkal, miért jönne haza Mohácsra a szőlőt szolgálni?

Aztán ma azt mondom, akkor döntött volna rosszul, ha nem tér haza szülővárosába, emelem a kalapom, mert megcsinálta, a mohácsi bornak voltak előtte is jó művelői, de a Planina által lett ismét neve, a pincészete a borvidék egyik legjobbja.

A borvidéken vörösből kékfrankos, zweigelt és kékfrankos van legtöbb, ebben zweigelt nincsen és mintha könnyedebb, kedvesebb lenne a korábbi évjáratoknál, bár azért 14,5 alkohol azért van benne (alig észrevehetően). Szabó Zoli szerint azért lesz egyre ivósabb, mert Horváth Zoli az ilyen borokat szereti és ő csak olyan borokat készít, amiket szívesen meg is inna. A Prím nagyküvének indult és máshogy lett naggyá, épp a harmóniája, kedvessége, jó szerkezete teszi kiemelkedő borrá, a társaság nagy része erre a borra voksolt, amikor az esti kedvencre kérdeztem rá.

A tavaszi Pécsi Borozóban azt írtuk róla: „Erőteljes illatokkal indít, részben érett piros gyümölcsök, részben finom hordófűszer. Kortyban elsőre visszafogottabb, a tanninérzet elég intenzív, de a korty gazdag, hosszú, van benne sav, nagy érlelési potenciált látunk bele. CF, KF. 87 pont.”

Folytatás

A hangulatot és teljes beszélgetést nem lehet leírni, illetve lehetne, de a jegyzőkönyv nem adná vissza ezt a másfél órát semmiképpen. Néha kicsit insider poénok, de mindig őszinte vélemények, érdekes infók, borkedvelők egymás között. Úgyhogy csatlakozz jövő kedden, még megrendelheted a keddi porciót.

A Pannon Borbolt összerakta a csomagot, három horvát grasevina lesz, de arra biztatunk mindenkit, keressen egy magyar olaszrizlinget is melléjük és kóstoljunk meg négyet együtt!