Van az úgy, hogy az ember fia szép csendben elér egy elég kivételes kerek számot, és ha már ott van, akkor szép csendben felbont olyan borokat, amelyek legalábbis nem hétköznapiak. Már a borászok sem annak szánták, amikor készítették, és aztán az évjárat, a borász tudása, a fajta mind úgy hozta, hogy be is bizonyították (aranyérmekkel leginkább), hogy még az ünnepi alkalmakon belül is kitüntetett helyet foglalnak el.
Bevallom őszintén, nem nagyon gondoltam volna még egy hónapja sem, hogy a kóstolóprogramok átkerülnek a virtuális térbe, de mi is követjük a borozni vágyókat és a Zoomra költöztettük át heti kóstolóinkat, megnyitva őket a nagyközönség előtt is. Minden kedden három bor, valamiféle tematika alapján és este nyolctól lehet beszélgetni borásszal, borkereskedővel, borszakíróval és persze a mindenkit jól magába olvasztó fogalomként: borfogyasztó társainkkal is. Most kedden pécsi vörösökkel startoltunk.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
