A horvát-magyar verzió fotóját innen metszettük

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon beleszületünk a hurkába. Ahogy az őrölt pirospaprika, a csalamádé, a zsíros kenyér, a kovászos uborka és a csabai/gyulai kolbász is evidencia, úgy a hurka kétneműsége, a véres-májas kettős is az. Van aki a véreset is rizzsel, van aki a májasat is hidegen, olajban és zsírban, krumplival és kenyérrel, savanyúsággal vagy mustárral szereti. Mozduljunk ki együtt egy kicsit a komfortzónánkból, legalább egy cikk erejéig és állítsunk fel egy teljes ételsort a hozzávaló borokkal egyetemben, kizárólag véres hurkából!

Reggelire véres hurkát?

Az angolok szerint biztosan. Persze náluk sosem lehet tudni, ismert a nézet, hogy Isten nem véletlenül száműzte őket egy szigetre… Mindenesetre ha egy brit hotelben reggelire ‘black pudding-ot’ kínálnak, ne csoki pudingra számítsunk. A híres angol véres hurka hidegen szeletelve vagy a szeleteket olajban kisütve is nagyszerű. Jellemzően kevéssé fűszeres és sok babbal, szalonnával, krumplival és tükörtojással fogyasztják, de ha igazán kreatívak akarunk lenni, érdemes friss zöldsalátával kínálni és egy csipetnyi füstölt sóval megbolondítani. Ha van otthon egy jobbféle pezsgő, már meg is van az újragondolt angol reggelink.

A brit verzió

Hurka odüsszeia

Ki más írta volna le az első ismert hurkát, mint Homérosz? Nála még csak zsírral és vérrel töltött bélként szerepel, de a római konyhaművészet már magasabb szintre fejlesztette a görög receptet. A Marcus Gravius Apiciusnak tulajdonított szakácskönyvben főtt tojást, finomra vágott fenyőmagot és hagymát kevernek össze borsozott vérrel és ezzel töltik meg a disznóbelet, majd a kész hurkákat megfőzik. Gyakran ilyen hurkákkal töltötték meg az egészben sült malacokat, fokozva a kulináris élvezetet. 

Homérosz

Ha ma nézünk körül alaposabban a mediterráneumban, egymástól egészen eltérő véres hurka receptekkel találkozhatunk. Már a fűszerezésük is eltérő, ahogy az elkészítési módjuk és a fogyasztásuk is. A spanyolok talán a számunkra ismerősebb ízesítést részesítik előnyben sóval, borssal, pirospaprikával, szalonnával, rizzsel és friss vérrel, majd a hurkát (morcilla) abálják és végül gyakran egytálételként kerül az asztalra sok rizzsel, csicseriborsóval, füstölt szalonnával és fokhagymával egyetemben. Ehhez egyébként a nyilvánvaló ibériai borok helyett akár egy jó kadarkát is el tudnék képzelni. Nem úgy a görög verzióhoz, ahol a szigeteken jellemzően édesköménnyel, a Peloponnészoszon naranccsal míg a makedón vidékeken erős paprikával ízesítik a hurkákat és kolbászokat. Végezetül ott van az olasz verzió is, ahol a szokásostól eltérően még desszertet is készítenek véres hurkából, jó esetben aszalt gyümölcsökkel, fenyőmaggal és cukorral keverve a vért, de továbbra is bélbe töltve. A toszkán sanguinaccio ezzel ellentétben már komoly mennyiségben tartalmaz csokoládét is a vér mellett és inkább hasonlít egy pudinghoz, amit általában narancshéjban szervíroznak. Ezek a számunkra furcsa desszertek már könnyen elbírhatnak egy testesebb vörösbort, vagy akár egy jobb évjáratos portóit is (vintage port), ami egy magas alkoholtartalmú édes vörösbor.

Az északiak (Svédek, Finnek, Észtek) gyakran főtt krumplival és vörös áfonya lekvárral tálalják a véres hurkát, a dánok fahéjjal, kardamommal, barnacukorral és mazsolával bolondítják meg és néha cukorsziruppal leöntött párolt almával tálalják, míg az izlandiak (mint oly sok mást) ezt is fermentálják fogyasztás előtt.

Van még ennél extrémebb véres hurka is?

Hogyne lenne! Európában talán a korzikai sangui a legfurcsább, ahol a töltelék részét képezi a disznó ledarált agya is, míg Ázsiában a koreai sundae a vér mellett néha darált halat vagy polipot is tartalmazhat, mindezt csili pasztával megbolondítva, betétként egy káposzta levesben. Ha magában tálalják - ami szintén előfordul -, a csípős ízek miatt egy jó édes szamorodni is fel tudja dobni az ízvilágát, megnyugtatva a chilitől lángoló ízlelőbimbóinkat. Próbálják ki ha arra járnak!

A koreai verzió

Ez az írás eredetileg a GoodFood magazinban jelent meg 2017-ben. (Gondoltam most veletek is megosztom, mert nem találtam az eredeti online verzióját.)