A nyitókép Dúzsi Tomi fotója

Közülük is kiemelkedik mind ismertségben, mind elérhetőségben (a szigeten szinte mindenhol lehet kapni) a Quinta do Barbusano, ami leginkább a lokációjával varázsolja el az embert. Az oda vezető út is csodálatos, hát még a teraszos ültetvények látványa! Íme erről egy nagyon rövid kis videó:

Ami viszont a borokat illeti, felvetődött bennem, hogy talán nem véletlen, hogy itt az erősített borok hagyománya alakult ki. A rendkívül élénk savak (a rozéban 10g sav van!) elsősorban a kissé éretlen alapanyagnak köszönhetőek, semmint a vulkanikus alapkőzetnek. A sziget klímája, az állandó 18-25 C fok egész egyszerűen nem alkalmas arra, hogy ezeket a szőlőfajtákat teljesen beérlelje, így ésszerű megoldásnak tűnik az erjedés megállítása és a maradékcukor a borokban, ami balanszírozza a kerítésszaggató savakat. (De mégy hogy! Kóstoltam 100 pontos bort is Madeirán!)

Zajlik a kóstoló (fotó: Ercsey Dániel)

A tulajdonos, Antonio Oliveira főleg a Blandy’s-nek adja el a szőlőt, de az évi 100.000 palack ami a közeli adeggában (közösségi feldolgozó) készül, pöccre elfogy a szigeten. Gondolom a turisták isszák meg, akiknek már nincs kedvük állandóan olyan édes borokat inni, amikre az van ráírva, hogy száraz. (Erről bővebben beszélek a lenti videóban.)

Vinhas do Antonio 2019 (fehér)

Verdelho és a riesling egy helyi klónja az alapanyag. Közepes citrom szín. Az illat rendkívül ásványos és zöldalmás. Szájban könnyed, rizling-szerűen vibráló savakkal, az ízében lime, citrom és pici ananász. Csontszáraz. 83/100 pont

Vinho Bianco 2018

100% verdelho, ami mdr a dinnyés-citromos illatból is kiderül. Az ízben pici petrol, sós citrom és élénk savak, a test közepes, az egyensúly a savak felé billen, de talán nem annyira mint az előző bornál. Fröccsben bármikor meginnám. 85/100 pont

Barricas Verdelho 2017

Sajnos olyan dugós, hogy az már fáj. A hölgy aki a kóstolót tartja, nem is érti, hogy mi bajom van. Nem bont másik palackot.

Fonte D’Areia 2021

Halvány citrom szín. Illatban mandarin, citrom, ananász, papaya. Szájban könnyed, jó savú tétel, az ízben újra visszaköszönnek a trópusi gyümölcsök, főleg a guava. Jól iható tétel, talán a legjobb bor a sorban. 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Vinho Rosé 2021

Tinta negra és aragonez szőlőfajtákból. A szín közepes csipkebogyó málnás beütéssel. Az illatban füst, málna és hecsedlilekvár. Könnyed, a savak büntetnek, a lecsengésben citrom. 78/100 pont

Vinhas do Antonio 2019 (vörös)

Halvány rubin szín téglás reflexekkel. Illatában füst és szeder, meggy és zöldfűszerek. Könnyed, penge savakkal, piros bogyós gyümölcsökkel. Egyszerű de jól iható. 82/100 pont

Fotók: Ercsey Dániel és Dúzsi Tomi

Vinho Tinto 2018

Aragonez és touriga nacional. Közepesnél halványabb rubin szín. Illatában cseresznye és meggy, pirospaprika és bazaltos jegyek, pici karamell. Kóstolva közepes test, jó savak, pici meggy és erősödő illó. 76/100 pont

Barricas Touriga Nacional & Aragonez 2017

A Barricas az új fát jelzi, de ennek az illatban nem sok nyomát találjuk. Szeder, csipkebogyó, téglapor, bőr. Közepes test, érettebb karakter, jó savak. Szájban aztán beköszön a hordó, vanília, meggy, érett tanninok. Olyan, mint egy jól elkészített alföldi vörösbor. 85/100 pont

Fotók: Ercsey Dániel

Végeredményben elmondható, hogy pusztán a borokért nem érdemes ellátogatni ide, de ha már a kilátást is számításba vesszük, akkor igen. Madeira amúgyis a szőlőfelvásárlásra van berendezkedve, a sziget 8 borászata (akik a madeirai borkülönlegességeket készítik) 1200 szőlőtermelőtől vásárolja az alapanyagot, akik a mindössze 450 hektárnyi területen osztoznak meg. Könnyen belátható, hogy a Quinta do Barbusano ilyen tekintetben a legnagyobbak közül való, akik ráadásul fogadják is a borturistát, tagjai a madeirai borútnak és eredetvédett DOP Maderiense borokat tesznek le az asztalra. Ha egyszer komolyabban kezdenek foglalkozni a témával és leigazolnak egy ehhez értő borászt, ugrásszerű lesz majd a fejlődés…