A kóstolási sorrend szerint a 100 pontos és 20 pontos bírálati módszerek alapján bíráltuk a borokat. A pontozásos módszer mellett Módos Ernő bevezette a vendégeket a trianguláris teszt rejtelmeibe, ami 9 pohár bort jelent, 3x3-as sorban. Egy sorban 3 pohár bor van, abból 2 pohárban egyforma bor található, a 3. pohárban van az ún. kakukktojás, amit fel kell ismerni.

1. elsőként a bor megjelenését vizsgáljuk, tisztaság, szín meghatározása mellett
2. majd jöhet az illat elemzése, mit is érzünk elsőre, másodjára
3. végül a kóstolás, ahol érezzük az elsődleges, másodlagos aromajegyeket, melyek előbbinél a szőlőből, utóbbinál az érlelés módjából adódnak.
4. összegzés, pontozás

                     ^{(Képünk egy korábbi alkalmon készült illusztráció, forrás: www.igyk.pte.hu)}

A kóstolási sorrend szabályait követve elsőként Dúzsi Tamás 2012-es évjáratú, reduktív fehérborát, Fürtikét elemeztük: tükrösen tiszta, halványsárga színnel járja táncát a pohárban. Kedves illattal köszönt, melyben a bodza dominál. Magas alkoholtartalma (13v/v %) nem érződik ízben, itt is inkább a gyümölcs érezhető. Szép savszerkezettel, bodzás gyümölcsösséggel megáldott fehérbor, melynek szárazpróbájában megjelennek az édes jegyek, fehér húsú gyümölcsök sokasága.

Maradunk még a fehérboroknál, de egy másik évjárattal folytatjuk, Módos Ernő 2009-es oxidatív jellegű Olaszrizlingje kerül a poharakba. Aranysárga szín jellemzi, több éves palackos érlelésen túl, ez már egy érett fehérbor, melynek illata kissé visszafogott, szinte keresni, koncentrálni kell mit is rejthet magában. Megéri várni, megjelenik az ananász, édes – mazsolás jelleg illatban és ízben is.

A fehérborokat a rozék követik, így harmadik borunk 2012-es évjáratú Dúzsi Tamás Rosé Cuveé volt. Blauburger, zweigelt, portugieser, pinot noir alkotja ezt a kedves bár kezdetben kissé visszafogott illattal rendelkező Márton napi bort, melyben a piros bogyós gyümölcsök dominálnak. Ízében és szárazpróbájában is gazdag gyümölcsösség jellemzi. A rozé borokra jellemző hagymahéj színt a kóstolási sorrend alapján a siller követi az ő jellemzően málnaszörp színével, mely már első ránézésre is csábító.

Így követte rozénkat is Halmai Csaba 2011-es Siller bora. Ez a fajta nemcsak színében különbözik alapvetően a rozé és vörösboroktól, hanem a technológiában is lényeges különbséget rejt! Míg a fehérborszőlő feldolgozást egy reduktív technológia jellemzi, ugyanúgy mint a rozé készítésnél, addig a siller készítése magában foglalja a rozéknál jellemző héjon áztatást és a vörösborokra jellemző héjon erjesztést is. Ez a gyakorlatban egy rendkívül összetett technológiai folyamat, nagy szakértelmet, tapasztalatot kíván. A héjon áztatásnál a megfelelő szín elérése a cél, itt nincs még alkoholos erjedés, a héjon erjesztés pedig már nemcsak a színkioldás folyamata, hanem az alkoholos erjedés is részben ebben a fázisban zajlik le a siller készítése során. Halmai Csaba Siller bora egy rendkívül könnyed, gyümölcsös, játékos bor, melyben a málna dominál.

Ha már könnyedség és kékszőlő, akkor Gúnár a Bodri Pincészettől, természetesen 2012-es évjárattal! Gazdag színanyag tartalom jellemzi ezt a zweigelt, kékfrankos, portugieser, blauburger házasítást, melynek illatában elsőre jönnek a gyümölcsök, meggy, szeder, ribizli, majd megjelenik a vanília is. Ízében is a gyümölcsök a meghatározóak ennél a könnyed vörösbornál!

                    ^{(Képünk egy korábbi alkalmon készült illusztráció, forrás: www.igyk.pte.hu)}

Következő borunk a sorban Dúzsi Tamás 2009-es Óvörös tétele. Kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot alkotja ezt a gazdag, fűszeres illatvilággal megáldott bort, melynek fűszeressége nem jön ízében, itt inkább a konyakos, csokoládés jegyek jellemzik egy kis glicerinédességgel, ami a magas alkoholtartalomnak köszönhető. Az illatban megjelenő fűszeresség, pontosabban a fűszerpaprika elsődleges aromajegy, ez a szőlőből kerül a borba; a fás jegyek pedig a másodlagos aromajegyek, melyek a fahordós érlelésnek köszönhetően alakulnak ki.

A kóstolási sort még mindig vörösbor követi, Módos Ernő 2009-es Cabernet Franc-ja. Már illatban lenyűgöz a bor gyümölcsössége, fűszeressége, és a megjelenő fás jegyek. A meggy egyértelműen az elsődleges aromajegyet képviseli, mely teljes összhangban van a másodlagos aromajegyekkel, a kávés, vaníliás, fás jegyekkel. 18 hónapos fahordós érlelésnek köszönhetően teljes az összhang ebben a borban, melynek alkoholtartalma 14,3 v/v%. Ízében a gyümölcsök, fűszerek, pörkölt fás jegyek mellett az étcsokoládé és a glicerinédesség is megjelenik.

Végül a kóstolási sorrendnek megfelelően az édes borok zárják a sort. A poharunkba egy 2000-es évjáratú tokaji borkülönlegesség, egy 4 puttonyos Tokaji Aszú kerül a Tokaj Kereskedőháztól. Ez a 4 puttony (1 puttony 22-27 kg aszúszemet tartalmaz) 90 g/l cukortartalomnak felel meg. Aranysárgás – barnás színárnyalat jellemzi, amiben már-már az oxidáltság is benne van. Jellegzetes aszús, botrytises illat mazsolával és mézzel, emellett még a fahordós érlelés jegyei, dió, mogyoró érezhető. A botrytis cinerea egy penészgomba, mely kétféle folyamatot indíthat el. Ha nagyon sok a csapadék az adott évjáratban, akkor a szürkerothadást; ha hosszú, napsütéses órákban gazdag ősz jellemzi az évjáratot, akkor a nemesrothadást indíthatja el a Tokaj-Hegyaljai zárt Borvidéken. Ez utóbbi az aszúsodás folyamata, melynek eredménye egy csodálatos folyamat, a tokaji borkülönlegességek születése.