Zenit

A Bükki borvidék fiatalabb generációja a zenitben látja a jövő egyik zálogát. Ez a fajta a Z-betűs szőlők egyik éllovasa, másutt is készülnek belőle izgalmas borok, például Sopronban, a Mátrában és Pécsett is. A Bükkben közel negyven hektár áll rendelkezésre, a teljes borvidék közel ezer hektárjából.

A zenit szőlőfajtát egyébként az ősi magyar ezerjó és a francia bouvier szőlők keresztezésével alkotta meg 1951-ben, Pécsett Király Ferenc (agrármérnök, szőlőtermesztő-, és nemesítő), a pécsi Kutatóintézet egykori munkatársa. A zenit a magyar borszőlő-nemesítés egyik kiemelkedő eredménye.

A 2018-as Zé feszten kimagaslóan szerepeltek a bükki zé-borok

Király Ferenc nemesítő munkájának célja a korai érésű, magas cukortartalommal, testes, élénk savtartalommal rendelkező fajták kifejlesztése volt. A legjelentősebb és leghíresebb nemesítései a „zés” szőlők: zenit, zengő, zeus, zéta és zefír. Ezek közül talán a zenit vált mára a legelterjedtebbé.

A szőlőfajta 1976-ban kapott állami minősítést (előtte a Badacsony névre keresztelt sorozatból a Badacsony 7-es nevet viselte). Azóta a magyar fehérborszőlők egyik kedveltjévé vált az ország fehérbort termelő borvidékein. Sikeres elterjedését számos előnyös tulajdonságának köszönheti.

 A zenit korán virágzó és érő fajta. Laza lombozatot nevel, ezért viszonylag kevés zöldmunkát igényel. Az ásványi anyagokban gazdag (pl. vulkanikus eredetű) talajt kedveli. Korán szüretelhető, augusztus végére általában el szokta érni a 20 magyar mustfokot, így még az őszre jellemző esős időszak előtt leszedhető, termésmennyisége pedig kiegyensúlyozott.

Sándor Zsolt

“Hogy miért pont a cserszegi? Mert ott volt.”

A fenti mondás eredetijét George Mallory-hez köthetjük, akiről máig nem sikerült hitelt érdemlően eldönteni, hogy megmászta-e a Mount Everestet, mielőtt életét vesztette. Egy korábbi, sikertelen expedíciója után tette fel neki egy újságíró a kérdést, hogy egyáltalán miért akarta megmászni a hegyet? A válasz ennyi volt, mert ott volt. Sándor Zsolt szerencsére sokkal jobb érzékkel közelít a cserszegi fűszereshez, mint Mallory a Csomolungmához, lévén az utóbbi belehalt a próbálkozásba, míg Zsoltot lassan Mr. Cserszegiként emlegeti a hazai boros közélet, annyi emlékezetes kísérlet tapad a nevéhez. Kísérletet mondtam? Nos, nem is jártam messze az igazságtól…

Egy lokálpatrióta miskolci

Kacskaringós utakat kell bejárni annak, aki végül az Avason rendezi be a borászatát! Sándor Zsoltot is maga a bor fertőzte meg, borklubbot csinált Miskolcon, no meg borkereskedést, dolgozott Rohály tanár úrral és Mészáros Gabriellával, járt a Soósba, hogy borász is lehessen, aztán Bukolyi Marcival művelgetett némi karós szőlőt, hogy 2011-től egy hegyaljai birtok alapjait fektesse le. Logikus, hogy most ő a nagybetűs borász Miskolcon, nem? 2013-ban jelentek meg az első saját borai, amihez az alapanyagot már az elejétől fogva a Bükki borvidék szolgáltatta. Ha pedig Bükk, akkor kockáztassunk nyugodtan, gondolhatta Zsolt, hiszen a láthatatlan borvidékről megtette csúcsbornak a zweigeltet és a cserszegi fűszerest.

- Ha tudnátok, miket kaptam 2015-ben, amikor ezt eldöntöttem! - nevet Zsolt. - Úgysem fog neki sikerülni! Miket képzel ez a kopasz gyerek! Pedig a cserszegiből lehet nagy bort is csinálni, csak az nem divatos. - A tizenhetes LouLee-t kóstolva azon merengek, hogy igaza lehet, de azt továbbra sem értem, miért pont a cserszegi? - Miskolcon vagyunk és a városnak többfelé is vannak szőlői. Az egyik legjobb terület a Csattos-dűlő, ott 24 hektár cserszegi van eltelepítve. Hát ezért.

“Tudom, nem egyszerű, de innen szép nyerni!”

A borokat kóstolva az embernek az is eszébe juthat, hogy kandi-kamera van elrejtve valahol. Zsolt borsora ugyanis vakon kóstolva igazi szakember-gyilkos. Nem, nem a minőség miatt! El tudnak képzelni egy olyan kóstolót, ahol négy egymást követő fehérbor egyikéről sem gondolják, hogy cserszegi fűszeres van a pohárban és persze mind a négy az? Hiszen a cserszegi egy jól felismerhető, illatos, könnyed fajta! Vagy mégsem? Van itt héjon erjesztett verzió és narancsbor, elképesztő években igazi cserszegi aszú, de három éves száraz verzió is. Közben pedig Sándor Zsolt nem csak magyaráz, de folyamatosan kérdez is, szemmel láthatóan minden érdekli, ami Miskolccal, a borvidékkel és a borral összefügg.

A pincében a hordók mellett komolyzene szól, nem tudom kit nyugtat meg jobban, a borokat vagy engem. A hangulatom sem a véletlen műve. Zsolt egész lényéből árad valami megnyugtató, hogy minden úgy van jól, ahogy van. Organikus szőlőművelés, természetes borok. Mit gondolnak, nincs rizikó?

- A 2014-es szüret bebizonyította, hogy a természet erősebb nálunk. Szinte nem szüreteltem abban az évben semmit. Az elveimen azonban nem változtattam. - Ahogy Zsoltot hallgatjuk, bevillan a gondolat, hogy minden furcsasága ellenére ezt az embert, de legalábbis a gondolatait már ismerem. A nagyapám volt ilyen, hitt abban, amit csinált és a hite derűs nyugalmat adott neki, ami mellett könnyebb volt elviselni bármi rosszat, ami csak az embert érte. Ha a nagyapámnak még bora is lett volna, talán Somogy megye bortérképe is máshogy nézne ki. Így viszont örömmel jövök mindig Miskolcra, borozni és beszélgetni az Avas oldalába.

Bűdi Borház és Szőlőbirtok

“Szeretem a Bükki borvidéket, mert változatos.”

Nehezen indult a beszélgetés az Avason, mert Grafit, a nyolc hónapos labrador úgy döntött, hogy felfedező útra indul, így Bűdi István elszaladt, hogy megkeresse. Szerencsére előkerült a kutya és a borász is, így megtudtuk, hogy István a borok előtt nyolc évig pálinkával foglalkozott, hogy aztán 2016-ban saját szőlőt vegyen és belekezdjen egy kalandba, amit 2017-ben már meg is bánt.

- Ott volt a holtpont. Lélekben feladtam, nem szüreteltem le hat hektárt. - Most már megfontoltabban halad, a saját terület jelenleg 0.8Ha, az óvatos cél a 2Ha és a szőlőfelvásárlás. István világ életében vállalkozó szellem volt, képes gyorsan váltani ha éppen arra van szükség. Így lett a hobbiból is komoly vállalkozás, a Soós elvégzése után beadhatott egy pályázatot, amiből felszerelhette az induló borászatát a szükséges gépekkel és tartályokkal.

Mint Miskolc környékén mindenki, ő is a cserszegi-zweigelt kettősben hisz, ezek itt az adottásgok, a telepített fajták, így hát ebből kell kihozni a legtöbbet. Sajnos a jövőkép nem pozitív, a látlelet pedig amit kaptunk, tűpontos: “Kiöregedik mindenki. Nincsen szüretelő munkás, nincsen szállító és nincsen felvásárló sem.”

Később aztán István is jobb kedvre derül, a borokat kóstolva pedig mi is, hiszen a pinot blanc-zenit házasítás penge savai mellett még a 8 g cukrot sem érezni. Az is kiderül, hogy emberünket a pince és a bor jobban érdekli, mint a szőlő, mondhatni vérbeli borász. - Az a része érdekel, mint a gyereknél. Ahogy készül - mondja mosolyogva, majd a borok végeztével pálinkával kínál, elvégre születésnapja van. A pincétől lefelé ballagva nem hagy nyugodni a kérdés, ha itt ilyen borok vannak, miért nem tud erről senki, még az Avas alján sem?

Nagy-Szögedi Pince

“Nekem ez a hobbim is, kint szeretek lenni a szőlőben és azt akarom, hogy ez meg is maradjon!”

Nyékládháza, Mályi és Miskolc déli és délnyugati kitettségű dűlőiben lehet a leggyakrabban összefutni Nagy Zsolttal, a Nagy-Szögedi Pince arcával és lelkével, akit már gyerekkorában megfertőzött a szőlő szeretete. A nagypapa kétezer tő olaszrizlingje Karcsán egy életre szóló szerelemmé érett, bár előtte kellett egy kitérő az egyetemen, hogy most közgazdászként számolhasson utána a borok jövedelmezőségének. De akit egyszer megfogott a borvilág, azt nehezen engedi!

2009-től már a saját területeit művelte, mellette egy borkereskedésben dolgozott, majd 2012-től főállásban is csak a saját boraival és szőlőjével foglalkozik. A beszélgetés alatt gyorsan kiderül, hogy Zsolt igazán a szőlőben érzi jól magát. - Már szüretkor azt nézem fél szemmel a tőkén, hogy hogyan fogom megmetszeni” - mondja, mi pedig bőszen bólogatunk, mert a poharunkból majd kiugrik a Kedves névre keresztelt 2017-es kései szüretelésű Zenit.

A Nagy-Szögedi Pince a jó minőségű folyóbor mellett tette le a voksát, ami a számokat figyelembe véve nem meglepő. Egy közgazdász pontosan tudja, hogy amíg 600 forintért el tudja adni a folyóbort, addíg nem éri meg lepalackozni. Azért érződik a Szövetség hatása, hiszen néhány tétel már palackban pihen, a jövőben ez akár a 20%-ot is elérheti, de a hangsúly továbbra is a folyóboron van, Miskolc egyik legszebb helyén, a Görömbölyi Pincesoron. Az időpont, vagyis a péntek délután, amikor megnyílik a pinceajtó a vevők előtt, szent és sérthetetlen. A vásárlók pedig jönnek, ami jól mutatja, hogy a jó bornak híre megy, legyen bár palackban vagy demizsonban, nagy nevű borvidéken, vagy az éppen csak éledező Bükkben.

(Folytatjuk.)

Első rész: Északra vezet a zenit