Belátható, hogy a működési és szervezeti egység, mint pincefalu, szorosan kapcsolódott a település mindennapjaihoz, és nem pusztán szőlészeti dominanciát követelve meghatározta a terület agrokultúráját, hanem találkozási tér, a közösség szociális hálójára kiható egység is volt egyben.

Számos hazai pincefalu esetében jellemző, hogy a falu lakosai a saját házuknál fizikai akadályba (talajvíz, omladékony föld) ütköztek, ezért döntöttek végül úgy hogy általában a „hegyen” építenek pincéket, ahol ehhez optimálisak voltak a feltételek. A Pécsi Borozó vonzáskörzetében a Tolna megyei Györköny erre tökéletes példa, ahol a völgybe épült falu fölé magasodik az immáron Európa díjas Pincehegy.

A rendszerváltást követően a hazai pincefalu fronton eluralkodott egyfajta hurrá optimizmus, számos fejlesztés, együtt-gondolkodás, beruházás indult meg, amelyek többé-kevésbé a kétezres évekre elvesztették lendületüket. Ebben az időszakban a falvaknak, kistelepüléseknek nem csupán az általánosságban jellemző, fiatalokat érintő urbanizált területek felé történő elvándorlással, hanem a pincéket „üzemeltető” lakosság elöregedésének problémájával, és az ebből adódó értékromlással is szembe kellett nézniük.

Ezen az értékelvesztésen próbált és próbál változtatni a 2010-es évek elején megalakult Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetsége (MPVSZ), elsőként avval, hogy szövetséggé kovácsolták a magyarországi pincefalvakat, konszenzusos célokat fogalmaztak meg, április idusán pedig ismételten megtartották konferenciájukat, a szintén pincefaluként regisztrált Pátyon.

Az egész napos program szakmai konferenciával indult, amelyen a pincefalvak hivatalos képviselőin túl, előadóként részt vett Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Csenger-Zalán Zsolt, országgyűlési képviselő, Lakner Zoltán, egyetemi tanár (SZIE-ÉTK), Székely László Páty község polgármestere, és Braun Zoltán Györköny község polgármestere, az MPVSZ elnöke.

Szakáli István Loránd felvetette a lehetőségét annak, hogy a „magyar pincefalu” helyet kaphat a hungarikumok között, amely előfeltétel egy erős, egységes szövetség részéről érkező, átgondolt pályázat, amelyre, mint elmondta – látva az egységes fellépést – jó esélyt lát, és üdvözölte a gondolatot.

Csenger-Zalán Zsolt, a régió országgyűlési képviselője szintén üdvözölte a kezdeményezést, látva az abban lévő gazdasági potenciált, fejlődési szándékot. Biztosította az MPVSZ delegált tagjait, hogy amennyiben az országgyűlés elé kerül a pincefalvak ügye, akkor azt nyomatékkal támogatni fogja.

Lakner Zoltán átfogó előadásában gazdasági, vendéglátói oldalról világította meg a pincefalvak jelentőségét, szembeállítva a nagyüzemi, deperszonalizált termelést, a pincefalvakban fellelhető alacsonyabb költségvetésű, családi „borászatok” manufakturális, emberközeli miliőjével. Kiemelte, hogy a bor, amely a közös nyelv a gazda és a vendég között, csupán csak egyik aspektusa annak a szerteágazó lehetőség-rendszernek, amely látótérbe kerülhet (turizmus, gasztronómiai ágak, etc) a pincefalvak megerősödése kapcsán. A perszonális borászatok fellendítése, támogatása mélyreható változásokat indíthat el a településeken, munkahelyteremtéssel, az elvándorlás és elöregedés megállításával, perspektívát kínálva a közösség lakóinak.

Braun Zoltán az MPVSZ elnökeként részletes előadásában elhelyezte a pincefalvakat Magyarország történelmében, bemutatta, hogy milyen infrastruktúrát és lehetőséget rejtenek magukban ezek a települések. Rávilágított arra, hogy a szövetség milyen fejlődési irányvonalat jelölt ki magának, hogy milyen fejlesztések és erőfeszítések zajlottak a közelmúltban. Megszólította a helyettes államtitkárt, kiemelte, hogy egy egységes támogatási rendszer 9 település életét lendítené fel egységesen, számos munkahelyet teremthetne, amely változás és fejlődés akár évente 100000 vendéget is kiszolgálhatna, bor-gasztronómiai és turisztikai értéket teremtve.

A konferenciával párhuzamosan lezajlott a Pincefalvak I. Borversenyre, amelyre a települések borászai szép számmal neveztek (eredményhirdetést 3 kategóriában, lásd alább, videó formájában). Illetve egy közös ebédet követően elkezdődött a „Pincefalvak Napja 2016” programsorozat, helyi borászatok és a vendég pincefalvak bemutatkozásával, amely során a vendégek bejárhatták Páty pincéit, amelyek helyet biztosítottak a borstandoknak, evvel párhuzamosan a nagyszínpadon kulturális, hagyományőrző műsorral mutatkoztak be egymásnak a települések, később pedig a Vivat Bacchus és a Budapest Bár koncertezett.

Összességében egy színvonalas szakmai programra épülő, borkalandozással és kulturális programokkal kiegészülő találkozó zajlott Pátyon, ahol előremutató randevút adtak egymásnak az ország pincefalvai, a reményt életben tartva, hogy a vidékben ékkövekként rejtőző, szőlészet-borászat köré épülő településekben ott él a jövő és a megújulás lehetősége.