1. Valóban hiteles ez a statisztika és van-e hozzá magyarázat a HNT olvasatában is?

A táblázatok az AKI Agrárpiaci jelentések Zöldség, gyümölcs és bor kiadványának XXIII. évfolyam, 21. számában (2019) jelentek meg 2019. október 22-én. 

A bennük szereplő adatokat az AKI a KSH adatainak feldolgozásával állította elő. Az adatok hitelességével, az adatgyűjtés részleteivel és a feldolgozás módszertanával kapcsolatosan e két intézmény tud információval szolgálni.

Az import változásának mértéke szembetűnő, azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékek miatt ilyen magas. A 2018. évi import adatok az elmúlt évtized legalacsonyabb értékeit mutatják, aminek több oka is van. A HNT 2014-ben meghozott első, a földrajzi jelzés nélküli borok belföldi forgalomba hozataláról szóló piacszervezési intézkedése nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jelentősen csökkentette a lédig borbehozatalt. Az intézkedés keretében a HNT fenntartotta a földrajzi jelzés nélküli borokra (jellemzően olasz import borok) vonatkozó ellenőrzési díját, és csak az Európai Bizottság kötelezetsségszegési eljárásának megindítása előtt, 2017. második félévében vezette azt ki.

Ennek köszönhetően 2018-ra a magyar borimport 100 ezer hl alá csökkent a korábbi félmillió hl-t meghaladó importtal szemben. 2019-ben a borimport növekedésének észlelésekor a HNT adminisztratív eszközökkel segítette elő, hogy a pincészetek szabad tárolóhelyeiket ne olasz borral töltsék meg a szüret előtt. Ennek hatásaként 2019. május-novemberi időszakban a lédig borimport mennyisége nem haladta meg az 1 500 hl-t.

Az idei év első két hónapjában a hordós kiszerelésű borimport nagysága nem haladja meg az 1 000 hl-t, amiből az látszik, hogy a korábban nagy mennyiségben lédig bort importáló borászatok belföldi forrásból szerezték be.

 
2. Mekkora a magyar bor értékesítése az EU-n belül, illetve harmadik országokba?

A kereskedelmi adatok gyűjtésére a KSH jogosult és köteles, elsősorban a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet alapján. A további, kapcsolódó jogszabályokról a KSH a honlapján nyújt tájékoztatást. (http://www.ksh.hu/osap_vonatkozo_jogszabalyok_2020)
A HNT a szőlőtermelési és bor-előállítási adatokat kezeli, a kereskedelmi adatokra csak az első forgalomba hozatalig és összesítve lát rá, így a kereskedőn keresztül külföldre értékesített vagy közvetítőn keresztül külföldről behozott kiszerelt tételekről nincs közvetlen információja. Ennek megfelelően a kérdésre csak a KSH adataival tudnánk válaszolni, azok hiteles forrása azonban maga a KSH. (http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp)
 
3. Honnan érkezik az import?

A HNT a pincészetekbe továbbfeldolgozásra betárolt lédig borokról rendelkezik információkkal. Ezek a borok jellemzően Olaszországból érkeznek, kisebb mennyiségben Spanyolországból.

 
4. Milyen tervei vannak a HNT-nek, hogy a magyar borexport ismét növekvő tendenciát tudjon mutatni?

A kérdésre két megközelítésben válaszolunk:
A hivatkozott AKI kutatás 2019. október 22-én került publikálásra. Az abban szereplő adatok az akkor elérhető első hét hónapra vonatkoznak. Az eltelt három hónapban a KSH már az első tizenegy hónapra vonatkozóan is közöl adatokat, ezért válaszunkban mi is az első 11 hónap adataiból indulunk ki:

Mennyiség tekintetében: Magyarország az elmúlt 5 év átlagában 964 ezer hl bort exportált. 2019. első 11 hónapjában ez a mennyiség már meghaladja az 1 millió hl-t. Tehát a 2019-es összmennyiség várhatóan 4-5 %-kal marad csak el a 2018-as teljes évtől, amikor 1 284 e hl-t exportált hazánk. 

Kiszerelés tekintetében az adatsorban való változást a 2 liternél nagyobb tartályban kiszerelt, úgynevezett „hordós kiszerelésű” borok piacának változásai okozzák. Ez a piaci szegmens rendkívül árérzékeny és annak nagyságát jelentősen befolyásolják például: a nagy európai bortermelő országok (Franciaország, Olaszország és Spanyolország) szüreti adatai és átmenő készletei; nemzetközi kereskedelmi háborúk hatásai (pl. az USA EU borokra vonatkozó szankciói); forint – euró árfolyam.
 
Másrészt a HNT szakmaközi szervezetként jogosult közösségi bormarketing tevékenységet folytatni. Ennek keretében az elmúlt években az ágazati stratégiában kijelölt célterületeknek megfelelően a Visegrádi Együttműködés partnerországai voltak a tevékenység fókuszában. E rendezvényeken a HNT az Országos Borversenyt tekinti szűrőnek.

A szakmaközi intézkedésen alapuló közösségi bormarketing szervezéséről jelenleg belső egyeztetés folyik hegyközségi és borvidék szinten.

Ezen túlmenően 2020. évben a HNT tervez egy 150 millió forint összegű belföldi borpromóciós kampány bevezetését, melynek célközönsége a fiatal generáció lesz. Ezzel kapcsolatban a későbbiekben tájékoztatjuk a sajtó képviselőit.

 
5. A magyar bor export ára drasztikus csökkenést mutat, ezen hogyan változtatna a HNT?

Miként az előző kérdésére vonatkozó válaszunkban is jeleztük, a magyar borexport jelentős része 2 liternél nagyobb tartályban kiszerelt, úgynevezett „hordós kiszerelésű” borként kerül külföldi piacra. E magyar borok tehát egy spot piacon, azaz kínálati piacon, rendkívül kompetitív környezetben versenyeznek a többi ország termékeivel. 

Ennek megváltoztatására a HNT kezdeményezi minden olyan állami és EU támogatási forrás bevezetését, melyek a magasabb hozzáadott értékű eredetvédett borok promócióját részesítik előnyben. Egyértelmű, hogy a földrajzi árujelzők és tartalmuk megismertetése javíthat a borok piaci helyzetén.