Felvezetésként az Eszterbauer Borászat 2009-es Tüke Bikavérét kortyolgattuk el, maradjunk annyiban, jól feltette a lécet az utána következőknek.

KÖNNYŰSÚLY
Demeter Pincészet Egri Bikavér Classic 2011 – Tüske Pince Szekszárdi Bikavér 2011

Nem volt egyenrangú küzdelem, a szekszárdi sokkal érettebb, teltebb, kedvesebb anyag volt, bár az Eszterbauer után nehéz dolguk volt. A Tüske (85 pont) illatában egész korrekt, melegebb, fűszeresebb. Szájban ázott fekete tea és eperdzsem. Kis áfonyás süti. Az egri (83 pont) hűvösebb, zártabb, kortyban is csipkebogyósabb, fanyarkásabb. Szekszárd-Eger 1:0

VÁLTÓSÚLY
Gál Tibor Egri Bikavér „Titi” 2011 – Németh János Pincészet „Sygno” Szekszárdi Bikavér 2011

Szorosabb volt a meccs, az egri bor és a szekszárdi bor közti különbség eléggé egyértelművé tette, melyik a piros, melyik a kék. Bár a Sygno ráadásul az egyik kedvencem is, ebben a párharcban nálam Titi bora volt nyerő (89 pont). Borsos, meggyes, fűszeres, elég elegáns és egyszerre van benne hűvös távolságtartás és melengető kedvesség. Németh Janóéban (87 pont) megvolt minden, meggy, fűszerpaprika, szilva, vanília és pörkölt magvak, szép bor, jó bor, délies bor. Látszott is ez, hiszen összesítésben a többség erre a tételre voksolt, és lett így az állás: Szekszárd-Eger 2:0

KÖZÉPSÚLY
St. Andrea „Áldás” Egri Bikavér 2012 – Mészáros Pál Szekszárdi Bikavér Reserve 2011

Némileg előnyben voltam itt, hiszen a kóstoló előtti napokban jártam Egerben és a St. Andreánál egy szép sort kóstoltam végig. Arról majd egyszer külön, most a bikákról. A Mészáros korábban bejött, mostanság nem tetszik annyira. Októberben is kóstoltam, akkor se volt az igazi. Az illat elsősorban fa, hordófűszerek, vaníliás málna és fahéjas szeder. A korty kissé tapadós, gumis, bár idővel felerősödik a szeder, a bogyós gyümölcsös karakter. Nagy, vastag, sok (84 pont). Ezzel szemben a St. Andrea elegánsabb, az alkohol itt is érezhető,de sokkal feszesebb, sokkal arányosabb, a boron van a hangsúly. Egyszerre virágos (ezt Egerben többeknél is felfedeztem) és gyümölcsös, van benne vibrálás és egyediség (88 pont). A közönség most velem értett egyet és lett az állás Szekszárd-Eger 2:1

NEHÉZSÚLY
Bolyki Egri Bikavér 2012 – Bodri Szekszárdi Bikavér Faluhely Válogatás 2011

Itt csere volt az utolsó pillanatban, a csomagban nem Bukolyi, hanem Bolyki lapult, nem volt mit tenni, az edző nehézsúlyban vetette be a középsúlyú tehetséget. És nem vallott szégyent. Nem nyert ugyan, de a Bolyki (86 pont) gyümölcsös volt, könnyed, ficánkolt és kedveskedett, míg a Bodri egy sokkal komolyabb bor (88 pont). Vastagabb, érettebb, testesebb, fekete bogyós, földes-ánizsos, fűszerpaprikás, tanninos érzetű bikavér. Eldőlt a meccs: Szekszárd-Eger 3:1

SZUPER-NEHÉZSÚLY
St. Andrea Egri Bikavér „Hangács” 2011 – Heimann Szekszárdi Bikavér 2012

A tét a szépítés volt és a St. Andrea mindent megtett érte. Nagyon szoros volt ez a párbaj, hiszen a Heimann komplex, feketébe hajló, intenzív bor, elég sok fűszerrel (szerecsendió, szegfűszeg, negró-cukorka), de sok erdei gyümölcs és kis lekvárosság is megjelenik benne. Ráadásul még nagyon fiatal, kétségtelen jót tesz neki az idő, ahogy az igaz a Hangácsra is. Fűszerekben gazdag illata van ennek is, inkább ásványos, csokis, kortyban jó savak, bogyós gyümölcsök, feszes struktúra. Nálam 91:89 a pontozásos győzelem a Hangács javára, de a közönségnél is ez győzött és így alakult ki a végeredmény: Szekszárd-Eger 3:2.

Mondhatnánk persze azt is, Szekszárd – St. Andrea küzdelem volt, de igazságtalan lenne, hiszen talán egy-egy bor szerepelt csak a várakozások alatt, a többiek élményt tudtak adni, a bikavérek ezúttal is inkább sokszínűségükkel gyönyörködtettek, bár azt talán már könnyebb megállapítani, vajon szekszárdi vagy egri-e, amit éppen kóstolunk. Vagy mégsem?