Kérem Várjon!
Cikkek
El fogja-e törölni a parlament a zéró toleranciát?
Ercsey Dániel
2023 July 31.

Írásunk a szerző véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével.

Kezdjük egy kis ismétléssel, talán nem árt. Magyarországon 2008 óta van zéró tolerancia az utakon, vagyis 0,0% a megengedett véralkoholszint a sofőrök esetében. Ez egyszerű, mint a faék, nem kell gondolkodni, mérlegelni, az ember nem ihat meg semmit, ha vezetni akar. Sem egy felest, sem egy pohár bort, sem egy pohár sört, de még egy konyakmeggy elrágcsálása, egy kisfröccs vagy egy kis kvász is problémák sorát vonhatja maga után.

Hogy miért is írok erről egyáltalán? Nos, azért, mert az elmúlt hetekben felröppent, először Lázár János és az általa vezetett minisztérium kapcsán, hogy felülvizsgálnák ezt a szabályozást, hiszen Európa jelentős többségében a 0,05% véralkoholszint még belefér. Ez kb. egy pohár sör vagy talán egy deci bor (tehát nem egy csurig töltött borospohár) elfogyasztását jelenti és 2008 előtt Magyarországon is ennyi volt a megengedett.

Sokan írtak már róla, jómagam inkább az ellenzékinek titulált sajtót olvasom, ahol azonnal bőszen ellenezték, vérmérséklettől függően gyilkosnak vagy csak elmebetegnek titulálva azt, akinek ez a felülvizsgálat egyáltalán eszébe jutott. Persze a kormánypárti sajtó sem maradhatott le, a Pesti Srácok üdvözölte az ötletet, azt hozva példaként, hogy a magyar ember sem felelőtlenebb, vagy éppen kevésbé felnőtt mint a francia.

Az egész jelenséggel több problémám is van. Nem vagyok teljesen bolond, pontosan értem, vagy érteni vélem az ilyen kérdések hatásmechanizmusát, főleg ilyen esetekben, amikor társadalmi kérdésként próbálják beállítani, de rögtön látszik, hogy minden párt politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből. Így már eleve nem áll fenn a társadalmi egyeztetés lehetősége, hiszen a pártok a lehető legegyszerűbb üzenetekkel próbálják meg befolyásolni a közvéleményt, ami persze utána eszerint fog állást foglalni a kérdésben. Vagyis, ha minden így folytatódik, akkor - ha véletlenül lenne mondjuk egy népszavazás az ügyben - a következő forgatókönyveket tudom elképzelni:

  1. Elegendő ember nyilvánít véleményt (ez a legkevésbé valószínű), így a jelenlegi ellenzék érvei nyernek, vagyis Lázár János és Orbán Viktor elmebeteg tömeggyilkosok, akik támogatják az olyan sofőröket, mint például az Árpád-hídon nemrég egy biciklist halálra gázoló BMW-s. Szerencsére győzött a józan ész, a magyar ember inkább az EU-ra hallgat, ahol szintén tervben van, hogy szigorítják a törvényt.
  2. Nem megy el elég ember szavazni, így a döntés érvénytelen lesz, de a kormánypárt javaslatára szavaznak többen, vagyis Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter terve, hogy kiskorúnak és debilnek, öngondoskodásra képtelennek állítsák be a magyar embereket, végül elbukott. A magyar ember pontosan tudja, hogy semmivel sem alávalóbb, mint egy német vagy egy francia, ahol ráadásul úgyis szigorítanak a törvényen, miután éveken belül muszlimmá válik a társadalmuk.

Mégis miért gondolom azt, hogy végül a kormány meghátrál és végül egyáltalán nem foglakozik majd a kérdéssel?

Azért, mert úgy tűnik, hogy a társadalom többsége, a különböző oldalakat böngészve nagyjából a 60-65%-a, meg van elégedve az ilyen típusú szabályozással, vagyis nem származik közvetlen politikai haszon abból, ha ebbe a kérdésbe mondjuk a FIDESZ beleáll. Másrészt azért, és ez a fontosabb és egyben a szomorúbb is - és az első eset egyáltalán azért áll fenn -, mert a magyar társadalom többségének nincs annyi pénze, hogy havonta akár csak egyszer is étteremben fizessen egy ebédért vagy vacsoráért. Nyugat-Európában más a helyzet, ott akár hetente többször is étterembe fogyaszt a dekadens polgár, ami mellé elengedhetetlen egy pohár bor, vagy sör. Értik, a kultúra része. Pedig a képlet itthon is egyszerű lenne. A reálbérek folyamatos emelése, a vásárlóerő növelése, magával hozná az éttermi fogyasztás növekedését is. Na akkor lenne értelme egy ilyen társadalmi vitának! Persze ehhez előbb az ország termelékenységén kellene javítani, de ez már egy másik történet…

banner