Planina Borház Mohácsi Csomorika 2019

(Pécsi borvidék OEM)

Van ebben a fajtában valami, ami rögtön eltérít. Ebben a borban tényleg benne van az az illat, ami jó két évtizeddel visszarepít, a versendi pincesorra, ahol volt "zöld juhfark", meg "sárga juhfark", azaz akadt ott csomorika is a juhfark mellé bőven. Persze, ez a bor tisztábban hozza, frissebben hozza, de benne van a múlt is és ilyenkor nehéz objektívan pásztázni végig az alkotóelemeket.

Illatában zöldalma, ropogós, hersegő barack, pomeló. Kortyban szikár, a savak viszik, karakán. Nincs itt semmi mellébeszélés, egyenes, tiszta, ha lenne itthon hideg szóda, most elfröccsözném az este hátralevő részét. A versendi pincesor zamatait idézi fel, de nem ezért kap 86 pontot. Hanem mert jó. Mert a csomorika kell. Nem csak pezsgőnek (de annak is!), ahogy egykoron, viszont csendes borként is van benne izgalom.

Planina Borház Mohácsi Kadarka 2017 

(Pécsi borvidék OEM)

Első blikkre fura szerzet, Illatában van valami, ami miatt újra beleszagolok. Egy leheletnyi illó, biztos szint alatt, de mintha azt érezném benne. Mellette érett gyümölcs, meggy és cseresznye. Cseresznyekompót. 

Acrusztikus, megszokottnál vastagabb illat után teltebb, puhább, behízelgőbb testet kapunk. Az illata ugyan nem teljesen tiszta, de kortyban kiegyenesedik. Kadarkához képest elég jó teste van, szélessége, krémes érzet, meggy és pemetecukorka. Az átlagos, ma divatos vékony kadarkákhoz képest van benne egy délies, egyszerélünkös hangulat. Az illat azonban zavart, bontottam még egy palackot, ott még inkább. A dugó, bizony a dugó, mindkét esetben rossz állapotot (egyszer kicsit, másszor jobban) mutatott - én egy kadarkára bizony csavarzárat tennék, kár a borért...

Legyen 83 pont és szigor volt, ahogy illendő, de benne volt a lehetőség többre is. Viszont (dugóprobléma-mentesen) elővenném egy ételhez is, egy jó kakaspörköltet főznék hozzá, vagy csíptetős ponty után kortyolnám el, van benne alkohol, de a palack úgy lecsusszanna, észre se vennénk.

Planina Borház Pécsi Kékfrankos 2017 

(Pécsi borvidék OEM)

Nem a legnagyobb a legszebb. De kell a tisztaság, az egyenesség, a határozottság. Akkor az sem baj, ha egy pici fanyarság, hogy nem igazán hosszú, hogy, de nem kell sorolnom.

Illatában friss meggy és búza illata, kortyban robbanó gyümölcs, meggy, cseresznye, áfonya. Egész élénk korty, van lendülete, jó a kiállása, hetyke, vidám bor. Ebben ott van a borász jókedve, benne van a tamburamuzsika, benne van a dunai szél, benne van a kékfrankos.

Ahogy levegőzik, egyre szebb, egyre jobb, a kezdeti 86 pontot rögvest javítom 87 pontra. Mert egy plusz pont jár, hozza a visszakóstolási vágy.

Kellene tanulság a sztori végére? A kékfrankost mindenki értené és élvezné, a csomorikát savtűrőbb fehérborosnak ajánlom, a kadarkát inkább a fanatikusoknak. És azt mindenképp megjegyezném, hogy a Planina Borház nélkül a Pécsi borvidék nem csak egy pincével lenne szegényebb a nem is olyan sok közül. Az értelmezést az olvasóra hagyom, de kóstolás nélkül bele se vágjanak!