Nyitókép: Ercsey Dániel

Ahhoz én kevés vagyok, hogy igazságot tegyek a boros cicaharcban, de bevallom még a natúr-bio-biodinamikus-organikus szabályrendszerben is el tudok veszni, mit érezhet hát valaki, aki egyszerűen csak egy jó bort akar inni? Tényleg úgy van, hogy aki szelektíven gyűjti a hulladékot és papírzacskóval, vagy méginkább a nagymami szövetszatyrával jár vásárolni, az tuti organikus bort vesz? Hogy aki allergiás egy csomó élelmiszerre (adalékanyagra), az natúr bort keres? Hogy aki hisz Istenben, az szárazon tartja a puskaport? Ugyan, dehogy! Az élet ennél sokkalta bonyolultabb, akárcsak a borok. A lényeg, hogy jó bort igyunk, nem igaz? Ami finom, ami ízlik, amit nem kell megmagyarázni!

Fotó: Zombori Andris (Marlou Facebook)

A fentiek fényében úgy döntöttem, hogy alaposan bevásárolok natúr borokból, ehhez pedig adta magát a pesti belvárosban a Marlou borbár (oké-oké, Koncz Réka bort akartam venni és az csak ott kapható…), ami tavaly a lezárások előtt pár nappal nyitott, szóval még nem volt ideje felfedezni a népeknek, pedig nagyon tuti hely, sztoriban és kinézetben egyaránt, francia tulajjal és rengeteg lelkesedéssel. A borok kiválasztásában is rábíztam magam, sőt, volt olyan tétel, amit a címke alapján választottam, mintha csak a feleségem lennék, de hát éppen ettől lesz hiteles a dolog, engem aztán nem befolyásolt holmi savtartalom és tanninszerkezet!

Aki viszont érdeklődik egy kicsit mélyebben a téma iránt, annak a Mitiszol? csapatot és boraikat ajánljuk, álljon is itt a FB oldalukról néhány rövid magyarázat az alapokról:

Fotók: Mitiszol Facebook

Ami pedig a borokat illeti, nem akarom túlmagyarázni, mert ahogy az elején már mondtam is, ha valamit magyarázni kell, az már nem az igazi…

Fotó: Ercsey Dániel

Milan Nestarec - Royale with cheese (9.790Ft)

A natúr bor világának cseh fenegyereke egy 2017-es sauvignon blanc-nak adta ezt a nevet, hozzá a hipszter címkét és a magyarázatot a honlapján, miszerint ebből a borból bármi lehet. Nem vicc, ezt írja: „careful here, she can move in any direction“. Lepattintva a metál söröskupakot (tudom, koronazár) picit fülledten indul a pohárban, ha nem is sajtos, de visszafogott, aztán ahogy nyílik némi fehér virág, egres és alma jelenik meg az illatban. Kóstolva valami elképesztően savhangsúlyos, citrommal, kakukkfűvel és citromfűvel. Apósom szerint egyszerűen savanyú. Tulajdonképpen igaza van. 81/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Davis vineyard - Twin pyramids (10.800Ft)

California dry muscat, hirdeti a funky címke, amit tényleg csak azért vettem meg, mert a napszemüveges Tutanhamon halotti maszk és a narancsos-arany színű bor az átlátszó üvegben olyan volt, mint a legrondább fuksz amit csak el tudok képzelni. Megvett, na! A bor amúgy 2019-es szüretből származik és ahogy talán sejthető is, sokat volt héjon. Az illatban tonikos kesernye, egres, citromhéj, túléret narancs és fehér virágok. Könnyed és jó savú cucc, komoly tanninokkal, mandarinnal, zöld teával és jázminnal az ízben, no meg egy frissítő lecsengéssel. A bor van olyan funky, mint a címke! 84/100 pont

Koncz Réka - Óra 2019 (5.550Ft)

A termelő, aki miatt egyáltalán belevágtam a kalandba! No nem a bor inspirált első körben, hanem a termőhely! 2009-ben még a BORIGO magazinban vagy harminc oldalon foglalkoztunk a Bükki borvidékkel (azóta már a Pécsi Borozón is!), akkor tanultam meg Barabás és a Kaszonyi-hegy nevét, aminek persze semmi köze a Bükkhöz, az ukrán határon álló romvulkánról van szó, ami leginkább a Beregi borvidékhez tartozhatna, már ha lenne ilyen. Voltam is a hegyen 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben is, de érdemi bor nem került a szemem elé. Erre felbukkan Koncz Annamária és berobban a boraival a natúrbor-világba, ráadásul éppen innen! Közepes arany szín, narancsos reflexekkel. Illatában édes alma, fűszerek, mandarin és széna, emlékeztet néhány grúz narancsborra. Kóstolva közepes test, szép savak, az ízképben gyógynövények, széna, alma, kamilla. Jól iható, tapadós tanninnal, de ez műfaji sajátosság. 88/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Slobodné Vinárstvo - Traja Boxeri 2019 (4.250Ft)

Elfogult vagyok, a nagydumás Miso Kuropka borait már vagy öt éve ismerem és szeretem, de az is igaz, hogy ritkán van lehetőségem kóstolni, néha komplett évjáratok esnek ki. Erről a borról az rémlik, mintha sauvignon blanc lenne, de a pinkes-narancs színből ez nehezen derül ki. Az illatban a friss szőlő és a fehér virágok már jobban utat mutatnak, a háttérben érett almával. Kóstolva közepes test, rendkívül élénk savérzet, az ízben viszont a citrusokon és a zöldalmán kívül nem sokat tud felmutatni. 82/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Čotar - Malvazija 2017 (12.890Ft)

A szlovén borvilág egyik legismertebb arca, a tengertől mindössze néhány kilométerre található birtokkal és a mészkőre települt vörös talajjal. A karszt borai amúgyis mások, a Bóra tépi őket, sós permet takarja be a leveleket, nyáron a nap égeti, emellett pedig itt van ez az organikus termelő, akit ráadásul alaposan felkaptak az elmúlt 30 évben, nem is alaptalanul. De nézzük, mit tud ez a bora? Nos, az illattól már az életkedvem is elmegy, a széna mellett bútorpolírozó szaga van. Kóstolva a test közepes, a savak rendkívül elegánsak, az ízben körte, alma és fehér virágok. Kár az illatban a bizonytalanságért, mert a szerkezete gyönyörű! 83/100 pont

Strekov 1075 - Fred #4 (5.500Ft)

Sütő Zsolt kapcsán ha lehet még elfogultabb vagyok, mint a Slobodné Vinárstvo esetében, lévén elképesztően jó arc, egyszer egy egész estén át itattunk Pozsonyban egy indiai borszakírót, Zsolt ki nem fogyott a poénokból, jó a társaságában lenni! A Fred sorozat egy folyton változó, jól iható vörösbor, évjárat nélkül, ez esetben (ha hihetek az internetnek) Alibernet és Dunaj alkotják, de már a polcokon van a 7-es verzió is, szóval érdemes odafigyelni! Illatában szeder, szilva, földes jegyek, cékla és málnás étcsokoládé. Kóstolva közepes test, élénk savak, az ízben az illat ismétlődik. Valahol azt írták róla, hogy ezt a bort inni kell, nem pontozni. Egyetértek, de azért nem bírom ki! 86/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Marto - Weiss 2018 (5.250Ft)

Martin Wörner a Rheinhessen állócsillaga, legalábbis natúr vonalon mindenképp, így bevallom sokat vártam ettől a bortól. Bár ne tettem volna! A halvány arany szín már akár gyanús is lehetne egy mindössze három éves bornál, de az illat rögtön elárulja, hogy rommá van oxidálva. Van azért benne egy kis őszibarack kompót és édes fűszerek, de a lényeg a dión és a reszelt almán van. A test közepes, a savak vibrálnak, ahogy kell, de ez sem segít, mert szájban is mindent visz a reszelt alma. 77/100 pont

Pap Wines - PN 2018 (5.990Ft)

Sosem voltam még náluk, pedig csak a Szent György-hegyig kellene mennem, de ami késik, nem múlik! Igazi vibráló multikulti, többnemzetiségű és identitású DJ és chef, vegetáriánus lakásétteremmel és világjáró múlttal. Mi a sztori, ha nem ez?! Mellé ez a pint noir halvány meggyszínű, az illatban főleg málnával és szamócával. Kóstolva könnyed, kerek savú tétel, rengeteg édeskés piros bogyós gyümölccsel. Szinte nulla tannin, édeskés, szinte csokis lecsengés. Nagyon jól iható, szerethető bor! 87/100 pont

Wein Goutte! - Karate schlag 2019 (8.550Ft)

Christoph és Emily története ez a birtok, ahol szépen keveredik a kanadai csúcsétterem borbeszerzőjének tapasztalata a Weninger birtokon megszerzett másfajta tudással. Bevallom ezt is a címke alapján választottam, letisztult, nagyon pöpec, ráadásul imádom az ilyen hülye neveket. Elvileg kékfrankos és egy „karatézó pékről“ kapta a nevét. Haha! A bor kicsit furcsán indít, törkölyös, meggylekváros, fülledt-erjedt illata van. Kóstolva közepes test, szénsav és jó savak, pezseg a cucc, tuti beerjedt a palackban. Az ízében meggymárka, a lecsengése közepes. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogyan értékelhetném a bort. Tulajdonképpen hibás, ugyanakkor ebben a pillanatban nekem tetszik. 79/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Abeles - Zweigelt 2019 (5.390Ft)

Egy újabb legenda, az itthon szinte elérhetetlen Holass borok (igen, Halász Imre borai!) másik címkéje (?), amit egyes kereskedők somlaiként árulnak, mások sümegi borként (valójában Sümegen termett hozzá a szőlő). A címke nekem kicsit sok, de nem is én vagyok a célcsoport, Imre borait elviszik a nyugati éttermek, itthon alig lehet kapni őket, pedig a rengeteg ribizlivel és meggyel operáló illat igencsak meggyőző. A korty friss, feszes és gyümölcsös, picit tapadós szőlőtanninnal, harapható gyümölcsösséggel, üde kivitelezéssel. Nincs igazi mélysége a bornak, de lehet, hogy nem is hiányzik, annyira kedves és jól iható. 87/100 pont

Domaine Henri Milan - Le Vallon 2018 (5.500Ft)

Provence lázadója, aki kiszállt az AOP besorolásból és a nyolcvanas évektől már organikusan műveli a szőlőit! A címke nagyon baba, a rózsaszín hangulat sem zavar, ráadásul a syrah, grenache, cabernet sauvignon, cinsault négyes is izgalmasan hangzott, szóval lecsaptam a palackra és milyen jól tettem! Illatában érett édes piros- és fekete bogyós gyümölcsök, mögöttük szép fűszerkészlettel. Kóstolva könnyed és rendkívül friss, az ízben málna és eper, cseresznye és menta, kevés csoki és édes fűszerek. Igazi grill-bor, ha nem is bárányhoz, de csirkéhez, disznóhoz, padlizsánhoz, főleg jól behűtve, bár én magában is meg tudnám inni. Szuper! 90/100 pont

Philippe Jambon - Une Tranche (Made in Chenas) 2014 (6.050Ft)

‘Sonka Fülöp’ már önmagában megérne egy vásárlást, hát még ha ‘egy szelet’ a bor neve, hozzá pedig ez az őrjítően ronda címke, ami a malacfejjel, a rózsaszín háttérrel és a mintával a kockás abroszos kisvendéglőket idézi. A sógornőm férje szerint aki ennyire ronda címkével hoz ki bort a piacra az vagy teljesen őrült, vagy annyira jó a bora, hogy nincs szüksége normális címkére. Philippe pedig elég ismert név, a borait évekre előre eladja előjegyzésben, tulajdonképpen neki (is) köszönhető, hogy Beaujolais visszatért a komoly borvidékek sorába. Az ‘une tranche’ sorozatban a haverokkal közösen, néha más borvidékekről ökörködnek, ezek a borok legalább kaphatóak, a szegény ember ‘mutonrótsildja’, nem is hagytam ott a palackot! A pohárban közepes rubin szín, az illatban málna, cseresznye és egy izgalmas földes-ásványos jegy. Kóstolva közepes test, jó savak, piros bogyós gyümölcsök és ásványos vibrálás. Rendkívül elegáns szerkezet, tökéletes egyensúllyal és hosszú lecsengéssel. Kilóra megvett, de nem csak engem. Egyértelműen a sor legszebb bora! 92/100 pont