Első nap: Nyilván más a helyzet, ha autóval érkezünk és más, ha repülővel/vonattal, de a lényegen nem változtat. Ha mondjuk egy pénteki napon délelőtt megérkezünk Bécsbe, foglaljuk el a szállásunkat, a csomagokat (ha még nincs kész a szoba) hagyjuk a recepción és irány a belváros! Keressük meg a számtalan metróállomás egyikét, így viszonylag gyorsan a Stephansplatz-on találhatjuk magunkat, ahol ha feljövünk a föld alól, máris a szemünk elé tornyosul Bécs egyik jelképe, a Stephansdom. A csodás templomot 1147-ben kezdték építeni, mai formáját az 1300-as évek második felében nyerte el.

Innen csak egy ugrás a leghíresebb Wiener Schnitzel, ami érdekes módon nem borjúból, hanem sertéshúsból készül! Érdemes ebédidőben jönni a Figlmüller-hez (és így is hetekkel előre lefoglalni az asztalt) mert a 111 éve itt működő étteremben vacsoraidőben még foglalni is nehézkes! Ebéd után igyunk egy jó kávét és együnk egy finom Sacher tortát egy kávéházban, utána pedig látogassuk meg a Naturhistoriches Museum-ot. Nem elírás, a bécsi természettudományi múzeum tényleg fantasztikus! Egyrészt ott van a Willendorfi Vénusz, de emellett még szuper dinoszaurusz részleg, emberi evolúció részleg és rengeteg kitömött állat is várja a gyerekeket (akiknek a belépés ingyenes!) és a felnőtteket egyaránt. Innen egyhamar nem fogunk kiszabadulni, de nem is érdemes.

Ha eljön a vacsoraidő, pattanjunk fel a metróra és a Karlsplatz megállótól sétáljunk át az alig 5 percre lévő bécsi piacra, a Naschmarkt-ra. Itt nem csak vásárolni lehet, de a hely tele van jobbnál-jobb kis éttermekkel, kifőzdékkel, ráadásul egy szuper borbár is van az egyik sarkon!

A második napon aztán jöhet a beetetés, vagyis ha nem kocsival jöttünk, akkor béreljünk autót (gyakran a hotel recepcióján el lehet intézni a dolgot, de ha nem bízunk ebben a megoldásban, akkor foglaljuk le előre az interneten) és irány a Wachau! “Jó, de hogyan győzzük meg a gyerekeket?” Hát, ha a kirándulás önmagában nem elég vonzó, nyugodtan mondhatjuk, hogy a tegnap látott híres szobrot (a Willendorfi Vénuszra gondolok) Willendorfban találták meg, ott faragta ki valaki 30.000 évvel ezelőtt. Willendorf pedig a Wachau része!

Odafelé az A1 autópályát javaslom, ahonnan Melkben érdemes kihajtani. Itt kezdődik a tágabb értelemben vett osztrák duna-kanyar, de itt található a csodás Melki Apátság is. Aki bírja a templomokat és a könyvtárakat, az mindenképpen menjen be, aki nem annyira, az is sétáljon egyet az apátság alatt elterülő bájos kisvárosban! Innen már csak 10 perc autóval Willendorf, ahol egy apró múzeumot is szenteltek a Vénusznak (novembertől sajnos zárva van és csak tavasszal nyit ki) és egy szobor is áll a megtaláls helyén. Izgalmas volt látni, ahogy a két lányom (7 és 10 évesek) rádöbbent, hogy az előző nap látott szobor itt készült, majd megpróbálták elképzelni a Duna-völgyet házak és vasút nélkül olyannak, amilyen nagyon régen lehetett.

Innen haladjunk tovább először Spitz-be, ahol érdemes felsétálni a folyó mellett álló hegy tetejére (csodás a kilátás). Autóval el lehet menni egészen a hegy mögött található kis temető parkolójáig (a GPS-be ezt írjuk be: Spitz, Quitten 1.), ahonnan meredek de aszfaltozott úton lehet felsétálni a hegytetőre. 10 perc az egész, de nagyon megéri! Ebédelni is itt érdemes, a Gasthof Prankl jó áron kínál organikus alapanyagokból készült finomságokat, köztük a sárgabarackkal töltött derelyét.

Ebéd után menjünk tovább Dürnsteinbe. (Akit megrémít, hogy ilyen sokat kell autóba ülni, annak elárulom, hogy ezek nem nagy távolságok, Melk-Willendorf 10 perc, Willendorf-Spitz 10 perc, Spitz-Dürnstein kb. 12 perc.) Ez a település talán a legtöbbet fotózott városka a Wachauban, köszönhetően a romantikus várromnak, a kék templomtoronynak és a fekvésének. A városban nincs autós közlekedés, egy alagúton kell áthaladni alatta, majd az alagút után egyből forduljunk le balra, ahol több parkolót (fizetős, legyen nálunk aprópénz!) is találunk. Jól fog esni a séta a kisváros utcáin, ráadásul a hely tele van apró ajándékboltokkal, ahol a Wachau nevezetes termékeit lehet megvásárolni, ami leginkább a bor és a sárgabarack. Mondjuk bort én nem itt vennék, hiszen csak 5 perc séta (vagy 1 perc autóval) a Domane Wachau vinotékája, ahol aztán tényleg minden van, mi szem-szájnak ingere.

A borvidék legnagyobb borászata, a szövetkezeti rendszerben működő Domane Wachau 440 hektárról készít bort, amiben rengeteg dűlőszelektált tétel is megtalálható. A főbb szőlőfajtái a vidéknek a Grüner Veltliner (vagyis a Grüvee) és a Riesling. A címkéken látható Steinfeder, Federspiel és Smaragd a vidék minőségi kategóriái, az elsőben maximum 11.5% az alkohol, a másodikban 11.5-12.5%, míg a Smaragdban 12.5% fölötti.

Ha már kellőképpen kigyönyörködtük magunkat és azt is megtudtuk, hogy a Szentföldről hazafelé itt ejtették foglyul és itt raboskodott két évig Oroszlánszívű Richard angol király, haladjunk tovább. Elhagyva a Wachaut beérünk Krems városába (szintén érdemes megállni és sétálni egyet), majd a nap zárásaként térjünk vissza Bécsbe az S5-A22 autópályákat követve.

Aki a hamisítatlan bécsi hangulatú borozókra is kíváncsi, az foglaljon asztalt a Mayer am Pfarrplatz-ba, ahol hajdan Beethoven is élt egy ideig. A honlapot böngészve könnyedén találhatunk olyan napot, amikor élőzene is van, az ételek mellé pedig nyugodt szívvel igyunk meg egy pohár Gemischter Satz-ot, ezt az újra híressé vált bécsi bort. (Bizony, bécsi bor. Merthogy Bécsben a mai napig több száz hektár szőlőültetvény található. A helyi borászok közül a leghíresebb talán Wieninger úr, de az étterem saját boraiban sem fogunk csalódni!) Nem kell félni, Ausztriában egy pohár bor elfogyasztása után még nyugodtan lehet autót vezetni, így a szállásunkra is vissza fogunk jutni.

A harmadik nap legyen a pihenésé? Ugyan már! Hiszen Bécsben vagyunk! Ha jó idő van: irány a Prater, ahol a gyerekek garantáltan jól fognak szórakozni egész nap, vagy ameddig csak engedjük nekik. Ha viszont esik az eső, akkor menjünk el a Belvedere-be és nézzük meg Gustav Klimt híres festményét, a “Csók”-ot. Ebédre együnk egy jó Tafelspitz-et, ami szintén osztrák specialitás, amikor pedig eljön az idő, vegyük meg a magunk ajándékait a családnak és az othon maradtaknak. Mondjuk egy jegyet Bécsbe, hogy ők is átélhessék ugyanezt a kis kalandot.

Együttműködő partnerünk: WineSofa.eu