Pécsi Borozó

Cikkek

Az agrárminiszter felelt

Mikulásnapi pincejárás és borászati kerekasztal Mecseknádasdon

Mester Zoltán

2008 December 07.

Sok bor jön be az országba, de mi háromszor annyit exportálunk. A saját törkölyt továbbra sem lehet otthon lefőzni, „ha a viszonyok tisztulnak, akkor lehet engedni”. 2011-ig csak a kivágást, utána a szőlőtelepítést is lehet támogatni. Az OBI marad, de folyamatban a jogosítványainak decentralizálása. Az alkalmi kiskönyv helyett meg várják a jobb ötleteket. A gazdák kérdeztek, Gráf József válaszolt. Később borlovaggá fogadták. Mecseknádasdon jártunk a Mikulásnapi Pincejáráson.

Nem kímélte az időjárás Mecseknádasd Nyitott Pincéibe látogatókat. A kerekasztal (lásd lent) beszélgetés résztvevői még szárazon felértek a triebi pincesoron felállított sátorba, de az utánuk érkezőknek már meggyűlt a baja az esővel. De legalább ajándék forralt borral vigasztalódhattak.

„Egy pillanatra nem figyeltünk csak oda, és máris eleredt az eső” – tréfálkozott Wekler Ferenc a köszöntőjében, majd komolyra fordította a szót. „Hagyományt kívánunk teremteni, jó alkalmak ezek a rendezvények arra, hogy a kisebb pincészetek is bekapcsolódhassanak a borturizmusba.”

A megnyitó után felvonultak a Mecsek Borrend Egyesület tagjai, hogy idei avatási szertartásuk keretében rendtársaikká, és borlovaggá avassák Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, és Kesjár Jánost, az APEH Dél-dunántúli régió regionális igazgatóját. A jelölteknek, miután elfogadták a borrend szabályait, három próbát kellett teljesíteniük, bizonyítandó rátermettségüket. Előbb (nehezítésképp asztal nélkül) egy üveg bort kellett kibontaniuk, majd két-két fehérbor közül kellett kiválasztaniuk a borrend zászlósborát, a cirfandlit. Végül miután arra is választ adtak, hogy hol terem a zászlósbor (a Mecsek lankáin), a rend kardját megérintve elmondhatták az esküjüket.

A Mikulás-napi pincejárás mellett több kiemelt turisztikai rendezvénye is van Mecseknádasdnak. A húsvéti borverseny, a Kertzelfest, vagy éppen a pünkösdi kakaspaprikás-főző verseny rendre sok látogatót vonz a faluba.

A Kerekasztal borászai

Nagy érdeklődés mellett zajlott a borászati kerekasztal-beszélgetés az átalakított barokk magtár épületének konferenciatermében. A beszélgetésre a Pannon Borrégió borászain, szakemberin kívül a borrégió határain túlról is szép számmal érkeztek érdeklődők.

„A jövőben a minőségi borok mennyiségének az emelése lesz a feladatunk” - magyarázta Gráf József agrárminiszter a beszélgetésen. „A tömegborok kategóriájában nem nagyon tudunk versenyképesek lenni a külföldi termékekkel szemben.„ Gráf József elmondta, hogy most megvan a lehetőség a kiegyenlítődésre. Az elkövetkező napokban (részben a rugalmasabb rendszernek köszönhetően) a pincészetek megkapják a határozatot a nyertes pályázataikról, így a kapott támogatással megkezdődhetnek a fejlesztések további hullámai. Az agrárminiszter beszéde után a résztvevőknek lehetőségük volt arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, melyekre azonnali választ kaptak Gráf Józseftől.

Répacukor, mustsűrítmény

Korábban sokan kérték, hogy a répacukor felhasználást tartsák a rendszerben, mivel jó néhány pincészetnek más technológia megfizethetetlen lenne. Ez azonban nem kötelező érvényű, pusztán lehetőség.

Integrált növényvédelem

Mivel kevesen jelentkeztek, és maradt pénz, az Európai Unió beleegyezésével a programot meghosszabbították két évvel.

Negatív külföldi médiakampányok

Az utóbbi időben több külföldi médiában nehézfémmel szennyezett magyar borokról jelentek meg tanulmányok. „Jó a magyar borexport, és ez sokaknak nem tetszik. Már készítjük a szakmai választ.” – válaszolta Gráf József, és hozzátette, hogy a tanulmány némileg sarkít, hiszen más országokban is ilyen a borok nehézfémtartalma.

Tömeges borimport

A szakminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió határain belül nemigen lehet mit tenni a behozott borok mennyiségét illetően, csak a rossz, hamis borokat lehet „kiutasítani”. Hiszen a rendszernek köszönhetően megfelelő engedéllyel hozhatnak bort külföldi pincészetek Magyarországra, éppen úgy, ahogy magyar termelők is vihetnek bárhova az Unióban. Az ismert 170-180 ezer hektoliteres import azonban még mindig csak harmada a magyar borexportnak. Igaz, olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint idén 450 ezer hektoliter bor került be Magyarországba, nagy része illegálisan. A hivatal megközelítőleg 220-230 ezer hektoliterre becsüli a ténylegesen behozott bor mennyiségét, a különbség ügyében a hatóságok már vizsgálatot folytatnak. Sokan azt is nehezményezték, hogy az elsősorban a kistermelők piacát veszélyeztető importborokat kevésbé ellenőrzik, némely hatóság nem, vagy csak látszatintézkedéseket tesz. A probléma, hogy nagyon rossz kommersz borokkal vannak tele az áruházak polcai, korlát és ellenőrzés nélkül. Többek közt ez ellen kérték egy erős, és hatékony érdekvédelmi szervezet felállítását az érintettek.

Kistermelők integrálása

Felvetődött a kérdés, hogy mivel lehetne segíteni a kistermelők integrálását, megszüntetve ezzel a feketeeladásokat. Gráf József szerint (főként más területeken) van példa arra, hogy működhet a rendszer, de ez már elsősorban a kistermelőn múlik. Tapasztalataik szerint a kistermelők értékesítési probléma esetén hallatják a hangjukat, amikor jól megy, akkor nem élnek a lehetőségeikkel. Ugyanakkor a minisztérium várja a javaslatokat ebben a kérdésben.

Vágás, vagy telepítés

Problémát jelent, hogy a szőlőkivágási program miatt értékes termőterületek is elvesznek, de az Uniós szabályozás nem szakmai megközelítésből bírál, és a program nem a telepítést támogatja. A miniszter várakozásai szerint a beadott kérelmek 48-49 százalékát tudják idén finanszírozni, akárcsak az Európai Unióban. A program 2011-ben ér véget, innentől fogva az Uniós forrásokat már nemzeti szőlőpolitika szerint fogják elosztani, tehát a kormányzat határozza meg, hogy mennyi támogatást ad kivágásra, és mennyit telepítésre.

Alkalmi munkavállalók kerestetnek

„A kiskönyv egy probléma Magyarországon. A feketemunka túlságosan nagy, különösen az Alföldön, ahová szüretre külön busszal jönnek a külföldi munkások. Egy jó megoldást kellene találni, amit eddig még nem sikerült.”- válaszolta Gráf József az alkalmi munkavállalói kiskönyv megszűnésével kapcsolatban feltett kérdésekre. Ugyanakkor arra biztatta a hallgatóságot, hogy nyugodtan adjanak javaslatokat egy jó megoldásra.

Törkölykérdés

A szakminiszter válaszában kifejtette, hogy mivel nem mindenkinek jók a szándékai, szükség van a szigorú szabályozásra. Részben a szigorítás miatt sikerült egyötödére csökkenteni a hamisbor mennyiséget a korábbi évekhez képest, ez kerülne veszélybe, ha nem szabályoznának. Zárásként még hozzátette: „ha a viszonyok tisztulnak, akkor lehet engedni.”

OBI, vagy nem OBI?

Gráf József hangsúlyozta, hogy nem járható út az OBI bezárása, országos szervezetre szükség lesz a jövőben is. Bár a népszerűtlensége érthető, semmiképpen sem lesz teljes szabadjára engedése a jogköröknek. A miniszter kifejtette, hogy folyamatban van a jogosítványok decentralizálása (példaként említette és üdvözölte a Pannon Borrégió kezdeményezését, hogy a PTE Borászati és Szülészeti Kutatóintézete is vizsgálhasson), de ezt csak akkor, ha a szabályok megbízható, szigorú alkalmazása érvényben tud maradni. Mivel sokaknak nehézséget okoz az utazás, tervben van az elképzelés megvalósítása, miszerint kérés esetén az OBI helyben vizsgálna.

Címkék