No, de ennyit a történelemről, a jelen a kisváros kellős közepén lévő központi épületben, egy szép, történelmi léptékű házban ér, ahol Sebastian mesél sok mindenről. Családról, szőlőkről, fejlődésről, magyar kapcsolatokról (azok vannak bőven), és, nem marad ki a franc, de még inkább a zweigelt sem. Merthogy ők, a tóhoz közelebb, legalább annyit tettek a zweigeltre, mint a kékfrankosra.

Mindkét fajta része a DAC rendszernek, mindkét fajtából van hármas márkapozicionálás: egy DAC-on kívüli Qualitätswein, egy DAC alap és egy Riedenwein, azaz, dűlőszelektált bor. És vannak még a francia fajták is, amelyekből a franc-on kívül a pinot noir is képviselteti magát a fajtaborok között, egy bordói küvé (cabernet-k és merlot) és a Furioso, amely a bordói fajták és a kékfrankos házasítása, azaz, amolyan helyi „bikavér”, másik oldalról meg „Superburgenländisch”: a francia fajták miatt a DAC rendszerbe nem sorolható be…

A hármas felépítést viszont két fehérbor fajtával is megvalósítják. Chardonnay-ból és pinot blanc-ból is van egy alap kategória (Seestern a neve), van DAC Leithaberg kategória, és van egy közös Ried kategória is, a Ried Hochberg. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ebben szerepel még a helyi Neuburger is, viszont abból (jelenleg) nincs külön DAC kategória. Ha már Neuburger, jött az érdeklődő kérdés, hogy ezt a fajtát ismerik-e Magyarországon, a válasz „nemigen”, azaz, néhányan ismerik, de érdemben nem termeszti senki sem. Pedig, Sebastian szerint jó kapcsolódási pont lehetne. Szerintem is.

Mint ahogy a zweigelt is, de ez sem lesz egyhamar, hiszen a zweigelt múlt rendszerbéli szerepe miatt jórészt a fűrész kóstolgatta az elmúlt huszonöt évben a tőkéket, mintsem érdeklődők tömegei az ebből a fajtából készült magas minőségű bort (pedig van, elég Indigós pl. az egyik színe, a másik meg majdnem az űrig jutott, legalábbis a nevében…).

MAD-éknál is nagy hangsúllyal szerepel a termelésben a terroir kőzet része. A négy alapvető kőzet, szépen kiemelve egy-egy fatáblába, be is van mutatva: van itt pala, homokkő (ezen él a franc), mészkő és a helyi un. Ruster Schotter, azaz a ruszti murva. Hogy a ruszti murva meghatározó a szomszédos Oggauban, abból is következik, ami a dűlőtérképből adódó egy furcsaságra is a válasz. A falu Ruszt felőli oldala eléggé gyorsan véget ér, a magyarázat: az itt található kiváló dűlőkért hosszú évszázadokig ment a harc, végül, a XVIII. századra Ruszt lett a nyerő…

Kóstolási jegyzetek

Chardonnay-k:

Chardonnay Seestern 2019: teljes mértékben fémtartályban erjedt és ért a bor, ennek megfelelően a gyümölcs érezhető csak. Jól iható, jól érthető, közepesen visszafogott chardonnay, némi érett alma és körte.

Chardonnay Leithaberg DAC 2019: ez a tétel már 20%-ban 500 literes fahordóban volt érlelve, ebben és a tartályban is battonage technikával kb 6-8 hónapon keresztül, utána palackozták. Ennek megfelelően jelentősebben briós, vajas illat és íz érződik, ami kifejezetten jól áll. A színe is természetesen mélyebb.

Ried Hochberg 2018: 1/3-1/3-1/3 arányban tartalmaz chardonay-t, pinot blanc-t és neuburgert. 10 hónapon keresztül (alapvetően használt) barrique hordóban, majd 10 hónapig tartályban volt érlelve. A biológiai almasavbontás beavatkozás nélkül megtörtént a hordós érlelés során. Gyönyörű, karakteres tétel, hosszan érlelhető a palackban. Az egyenként nem kiugró gyümölcs jegyek és a változó érlelés jegyei együtt szép harmóniát és karaktert kölcsönöznek a bornak. Hosszú lecsengés.

A „közbelövés”:

Blaufränkisch Rosé Ried Marienthal 2019: egy meglepő rozé tétel, ugyanis ritkán szokás dűlőszelektált rozét készíteni manapság, főleg nem Európa középső részein. 3 óra áztatás után hideg maceráció történt, majd fehérboros erjesztés következett. Használt 500-as fahordóban érlelődött közel fél évet, majd palackozás történt. Nos, ez nem a ma, az azonnal rozéja, valóban. Miközben nagyon szép eper- és málnaíz jellemzi (illatban inkább az eper dominál), érezhető maradékcukor segít az egyensúly megteremtésében, nos, eközben nem egy egyszerű bor. Jól iható, de mégis markáns, az embernek eszébe nem jutna fröccsben kínálni. Rozétól nem várt módon hosszú lecsengés jellemzi, szép, összetett ízhatással.

Zweigeltek:

Zweigelt Seestern 2019: az alap zweigelt, nem is DAC, csak tartályt „látott”, gyönyörű gyümölcs bomba, szilva, cseresznye, illatban főként utóbbi, ízben előbbi vezet. Jól iható, a gyümölcsös, könnyed zweigelt jó mintája.

Zweigelt Ried Neugebirge 2018: a második tétel DAC tétel, ráadásul mindjárt dűlőszelektált. 500 literes új és használt fahordóban érlelődött, ennek megfelelően a szép cseresznyés gyümölcsösség jellemzi, de már a hordófűszer is ott van, nem is annyira a háttérben, de nem is tolakodóan.

Zweigelt Reserve 2017: a dűlő ugyanaz. A Neugebirge alapvetően homokkő alapú terület, így a kőzetásványosság nem jellemzi a tételeket, inkább a gyümölcs vonal emelkedik ki. Ez a reserve tétel használt és új barrique hordókban ért 18 hónapon keresztül, majd került palackba. Ennek megfelelően a struktúrája már másként alakul, vaníliás, csokis hordójegyek jelennek meg a hordófűszer mellett. Ugyanakkor a cseresznyevonal nagyon erősen tartja magát, abszolút felismerhető továbbra is, hogy zweigeltet fogyasztunk. A szín a legsötétebb, lilába hajló rubin, az illat- és ízjegyek is a legkomplexebbek, a bor egyensúlyban van, nem is kérdés, nagy bor ez, és még fejlődése elején jár.

Fotók: Jakab Ildi