A témám az olaszrizling volt, talán nem véletlenül, hiszen ez az a fajta, amely legjobb tudomásunk szerint közel/legalább két évszázada biztos velünk van ezeken a területeken és ez idő alatt meghatározó fajtája lett Közép-Európának.

Kedves kollégám, Saša Špiranec volt a masterclass társelőadója, közösen osztottuk meg gondolatainkat az olaszrizlingről, miközben hat magyar olaszrizling illusztrálta a szóbeli élményeket.

MIÉRT AZ OLASZRIZLING?

Azt gondolom, Szabó Zoli írásai meghatározó eredettörténeti tényeket mutatnak be (1 és 2), de vannak újabbak is, ezért a fontosabb tényeket és legendákat nem időhúzás felidézni.

A legnépszerűbb és leggyakrabban idézett eredet: 1836-ban tesz róla említést Babo, leírásából kiderül, hogy Heidelberg magasabban fekvő ültetvényeiben ez a fajta díszlik. A szájhagyomány szerint egy bizonyos Rath Fesch hozta magával Champagne-ból a XVIII. sz. vége felé. Hozzáteszi azt is, hogy ott már nem termesztik a fajtát.

Franciaországban jelenlegi tudásunk szerint nincs jelen sem a fajta, sem genetikai rokonságáról nem tudunk, így ezt a származási elméletet elvethetjük.

Az olaszrizling név a német-osztrák Welschriesling tükörfordítása egyébként: a ‘Welsch’ szó egyszerre jelent idegent és olaszt, a fordítást a szlovák, román, cseh, szlovén termelők is használják a maguk nyelvén, kivéve a horvátok és a szerbek, ők a szemek méretéből fakadóan a graševina és grašac szavakkal illetik a fajtát.

Walhaz, Welsch, Vlach, Olasz. Ebben a történetben lehet valami, azt a legújabb kutatások mutatják, Claudio D'Onofrio, a pisai egyetem kutatója közölte, hogy a többszáz olasz autochton szőlőfajta körében végzett DNS-vizsgálataik alapján nagyon nagy valószínűséggel márpedig valójában de, az olaszrizling tényleg olasz. Mármint a mai Olaszország területéről származik az egyik szülője, azaz egyik olyan szőlőfajta, amelyből vélhetően természetes kereszteződés során létrejött: ez pedig az orsolina, ismertebb nevén coccalona nera nevű, főleg Piemontban honos kékszőlő.

Van egy romantikus változata a történetnek arról, hogy a grašac hogyan vette fel az olaszrizling nevet. Ez a legenda azt mondja, hogy az Odeschalchi grófok, amikor a 18. század elején a Szerémségbe érkeztek, és birtokaikat Újlaktól Erdővégig építették, olasz munkásokat - borászokat hoztak magukkal. Az olaszok a helyiekkel dolgoztak, és megmutatták nekik, hogyan lehet modern módon nevelni és metszeni szőlőjüket. Így a szerémségiek a tanítók tiszteletére "olasznak" nevezték ezeket a korszerűen metszett szőlőültetvényeket, amiből a legenda szerint később a fajta elnevezése is született.

Ugyanakkor az, hogy Jancis Robinson vaskos munkájában már graševinaként anyakönyvezi, szintén nem csupán véletlen. Ma a fajta legfontosabb zászlóvivője Horvátország, ahol a termőterület 25%-án termesztik. A kontinentális horvát borvidékek mindegyikén meghatározó szőlőfajta. A horvát dokumentumokban a fajtát először grašica, és nem graševina néven említik a zelinai plébános és népművelő, Dragutin Stražimir 1876-ban Zágrábban megjelent Vinogradarstvo című könyvében.

Horvátország mellé Szerbia is igyekszik felzárkózni. A fajta legkorábbi említése Prokopije Bolić, Soveršen vinodelac  (A tökéletes borász) című művében található, amely 1816-ban Budán jelent meg a borászoknak és borászoknak szánt könyvben, amely részletes leírásokat tartalmaz a Fruška gorán akkoriban terjesztett fajtákról. A 20. század eleji szakirodalomban jelent meg a Taljanska Graševina kifejezés. A törvény szerint Szerbiában három elnevezést lehet használni: grašac beli, graševina vagy italijanski rizling.

NEKÜNK AZ OLASZRIZLING

Magyarországon a XIX. század második felében terjed el, a filoxéra vész után válik kiemelt szőlőfajtává.

Guthy Ferenc beregszászi szőlőbirtokos mindkét rizlinget elültette és a boruk mustrálása alapján az olaszt még többre tartja, sőt mi több, az alábbiakra ragadtatja magát: "...a ki új ültetéséből Isten után a lehető legtöbb hasznot kívánja látni, e fajnak adjon elsőséget, minden más faj fölött." (1877)

Magyarország bortermő helyeinek körülhatárolása és beosztásakor (1884) az egyes újonnan megállapított borvidékekre ajánlott szőlőfajták jegyzékében kivétel nélkül, egyedüli fajtaként mindenhova - még Tokajba is - szorgalmazzák a telepítését.

Fontos megjegyezni, hogy a filoxéravész utáni időkben Magyarországot ellepik az osztrák borkereskedők, akik elsősorban a vékonyabb, savasabb boraikhoz keresnek testesebb, lágyabb, de a divatnak megfelelően nem sötét színű és természetesen inkább olcsóbb borokat házasításra. Mindez újfent az olaszrizlinget hozza helyzetbe.

Magyarország tehát rátalált a legkezesebb, leghűségesebb szőlőfajtájára, ennek eredményeképpen 1915-re - mintegy száz éve - már az egyik legelterjedtebb fajtánkként tartják számon.

OSZTRÁK-MAGYAR – KÁRPÁT MEDENCEI TÖRTÉNET

Összegzésképpen ma azt mondhatjuk, az olaszrizling az egykori Osztrák-Magyar Monarchia terültén és annak peremén csak kicsit túlnyúlva lett népszerű szőlőfajta.

De kérdés: valóban fontos-e, hol született meg az olaszrizling? Szerintem nem.

Sokkal fontosabb, hogy hol terem most ez a fajta és mik a terveink vele! Hogyan gondolunk az olaszrizlingre, tényleg csak egy egyszerű bor, nagyapáink bora, vagy Közép-Európa igazi esszenciája, egy nagy potenciállal rendelkező fajta?

De a magyarok számára az igazi rizling az olaszrizling. Amikor nagyapám kért egy fröccset, az olaszrizlingből készült. Mintha a kocsmában (a kocsmában) kért volna pirosat, kaptak egy kadarkát. Felmenőim a Duna két partján, Baranya és Bácska vidékén éltek, így az olaszrizling személyes történelmem része. Az első szüreti élményem egy baranyai horvát faluban volt, Csúza (Suza) kis falujában. Három-négy évesen ott kóstoltam először szőlőmustot, persze olaszrizling volt. Vagy grasevina.

A fajta több mint 30.000 hektáron van jelen a világban, de a vélemény mégis megosztott róla. A szakma és a fogyasztók körben sokkal többször érzékeljük az alulértékelt fajták között, mint a kiemeltek sorában. Hogy miért is lehet ez így, arról már Sasa Spiranec értekezett.

AZ OLASZRIZLING-KÉP A VILÁGBAN

Sasa összegyűjtötte a legnépszerűbb külföldi szakértői idézeteket, amelyek a fajtáról megjelennek, ha ráguglizol.

„Nem hasonlít a német rizlingre, kivéve, hogy egy fehér szőlő, amelyből fehérbor készül.” – Hát igen, ez kétségtelen igaz, ahogy még több ezer fajtára…

„Hírneve szerint a minőségi skála alsó végén vannak a belőle készülő borok.” – Baromság, aki ezt mondja, még nem kóstolt igazán jó olaszrizlinget, márpedig van nem kevés.

„Az olaszrizling nagyon sokoldalú bor, semleges, diós ízekkel és illatokkal, közepesen savval, közepes testsúllyal és bőséges kerekséggel.” – Némi igazság van benne, a sokoldalúság valóban tény, a többi meg legfeljebb a rosszul elkészített, old school borokra igaz.

És volt még jónéhány hasonló idézet, amelyekből látjuk, hogy a világ valójában nem ismeri az olaszrizlinget.

Ez lehet sok okból. Részben az elterjedtsége nagyjából tucatnyi országra terjed ki valójában. Ahol más-más helyi neve van, de leginkább az olasz rizling, és itt az utóbbi lehet a necces, hiszen amíg nálunk mindig rajnai és olasz jelzőkkel különböztetik meg, addig a világban a rizling az a riesling. Talán épp ezért sikeresebbek a horvátok a grasevina sztorijukkal, hiszen az eltér, és egy másik bort lehet vele bevezetni a piacra.

Mi ma a két meghatározó olaszrizling stílus?

1. Világosabb, üdítő, halványzöldes színű, gyümölcsös és gyógynövényes illat, néha egészen semleges, hűvösebb éghajlatú kontinentális régiókból.
2. Közepestől telt testes, kerek, érett, sárga-arany színű, intenzív illatú, virágos és sárga gyümölcsös aromák, mérsékelt éghajlatú kontinentális régiókból.

Milyen stílusú borok hol jelennek meg?

Pezsgők: Rust Austria, Kutjevo Horvátország, Fruška gora Szerbia…

Könnyed és frissítő: szlovén laški rizling, osztrák Steiermark, cseh és szlovák rizlink vlašsky, Horvát-felvidék, Felső-Magyarország, Felső Pannónia, Duna borrégiók…

Közepesen testes és érettebb, néha ásványos; magyar Balaton és Pannon régiók, Szlavónia és horvát Dunamente, szerb Fruška gora…

Testesebb és kerekebb, gyakran ásványosabb: horvát Dunamente és Baranya, Pannon és Balaton régiók Magyarországon…

Édes borok; horvát-szlavóniai, osztrák burgenlandi borok…

Innen áttértünk a borok kóstolására. Amint látjuk a térképen, szinte minden borvidéken előfordul az olaszrizling, a legjelentősebb arányban a Balaton környékén.

Szentpéteri Borpince Olaszrizling Válogatás 2021 (Kunság)

Családi pincészet Kiskőrösről, akik 65 hektáron gazdálkodnak, ebből jelenleg 1 hektár az olaszrizling, de már kezdik újabb 2 hektár telepítését, merthogy ez a stílus, amivel nemrég jöttek ki, nagy sikert aratott. Az én olvasatomban ez a belépő olaszrizling, ami friss, gyümölcsös illatú, pici virágossággal, jó savakkal, szerkezetben feszes, csúszós, behízelgő. Mutatja a fajta sokszínűségét, mert az olaszrizling minden műfajban oda tudja tenni magát. Ebben a változatban versenyképes az irsai-rozé rajongótábot legalább egy részének kegyeiért is, de hardcore olaszrizling fogyasztóként is élvezem.

Alk.  13 %   |   Cukor 1,5 g/l   |   Sav 6,1 g/l 

Planina Borház Csencsevár Olaszrizling 2020 (Pécs)

A tulajdonos Horváth Zoltán ősei sokác-horvátok, életük és kultúrájuk szerves része a szőlő és a bor. Az ő nyelvükön a planina hegyet, szőlőhegyet jelent. Zoltán a legjobb tamburazenészek között van Magyarországon és a pécsi borvidék egyik legtehetségesebb borásza. A családi, kézműves borászatot 2003-ban alapították, ma 6,5 hektáros a birtok. A Csencsevár az egyik legmagasabban fekvő és legjobb kitettségű dűlőről kapta a nevét. Az olaszrizling több klón termése, szerb, horvát és osztrák klónokat telepített. Van illata, ami a délebbi olaszokra emlékeztet, majd kortyban feszes, strukturált, közepes test és rendkívül jó arányok, szép savak, élvezetes, de van mélysége is, gyümölcsös-minerális típus, a korty végén még egy kis sósság is marad.

Alk.  12,5 %   |  Cukor 1 g/l   |   Sav 6 g/l

Tornai Pincészet Prémium Olaszrizling 2020 (Somló)

Tornai Endre, az alapító 1946-ban alig kétholdas ültetvényen kezdte el a szőlőművelést és borkészítést. Ma 70 hektáros a birtok, és a munkában már a harmadik generáció is részt vesz. Az olaszrizling tradicionális, részben fahordós érlelésű arca. Egy kvázi a középkategória belépő boraként pozicionált somlai is picit többé somlai, mint olaszrizling. A kovás, kicsit füstös, gyufás, szikár jegyek határozottabbak, mint amennyire gyümölcsös ez a bor. De ez rendben is van, ez egy másik típus, ahol a terroir kifejezőbb, mint a fajta, ami – amellett hogy még beazonosítható és nem veszíti el teljesen a karakterét – jól visszaadja a hegy szikár izmosságát.

Alk.  12,4%   |   Cukor 0,8 g/l   |   Sav  6,2 g/l

Figula Pincészet Száka Olaszrizling 2019 (Balatonfüred-Csopak)

Szőlőskertjeik a pincészet hat kilométeres körzetében találhatóak Balatonfüreden, Balatonszőlősön, Pécselyen, Csopakon és Tihanyban. A jelenleg harminc hektáros birtokon – a klasszikus értelemben vett terroir gazdálkodás szellemében – a dűlők termését külön kezelve, szigorú hozamkorlátozással dolgozva mutatják be a borvidék sokszínűségét. A Száka utunk folytatása egy mélyebb bortípus felé, ahol több időre van szükség, először a hordójegyek, a krémesség, a jó savak, a szerkezet kissé kigyúrt kidolgozottsága. A terület déli fekvésű, agyagos, löszös, márgás talaj, ami alatt rengeteg mészkő található. A kortyban ez meg is jelenik, ahogy kibontakozik, jön a sós karamella, a lonc és a fehérbors, kis méz, kis sózott citrom, őszibarack és hárs.

Alk.  13%   |  Cukor 1,2 g/l   |  Sav   6,0 g/l 

Dobosi Szőlőbirtok Bio Háromszög Olaszrizling 2019 (Balatonfüred-Csopak)

A Dobosi Pincészet egy családi vállalkozás a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken. A család jelenleg 24 hektár szőlőt művel a borvidéken, főként a Nivegy-völgyben és 1,5 hektárt Balatonfüreden. Bioborokat készítenek. Az Agyaglik dűlőben elterülő háromszög alakú, Ny-i kitettségű szőlőtábláról kapta a nevét. Érdekesség, hogy itt találkozik három település határa, Dörgicse, Szentantalfa és Balatoncsicsó. A tétel egynegyedét francia tölgyfahordóban érlelték fél évig, a többi része acél tartályban és idősebb hordókban érett. Krémes, érett, lassabban hömpölygő, de mégis élettel és gyümölcsösséggel teli bor. teraszon üldögélős, elmélkedős, érett barack, citrusok, datolya bukkan fel, ha türelmesek vagyunk, még szálazhatjuk sokáig.

Alk.  13,87%   |   Cukor  0,9 g/l   |   Sav  4,9 g/l 

Borbély Családi Pincészet Bács hegy Olaszrizling 2019 (Badacsony)

1981-ben alapított családi birtok, jelenleg 23 hektáron gazdálkodnak. A Bács hegy dűlőszelektált tétel, bazalt alapú, agyagos talajról származik, a bort a hagyományokhoz ragaszkodva új tölgyfa hordóban 6 hónapig érlelték. A hatodik bor egy hatodik típusa az olaszrizlingnek, talán ez tűnik legközelebbinek a tankönyvi példához, szikárabb, nekem kicsit oldschool ízvilággal, de ez nem von le a minőségéből. Sárga gyümölcsök, érettség, sós-édes mineralitás, fanyar utóízek, bazaltos ízjegyek. Nagyon badacsonyi.

Alk.  13%   |   Cukor  0 g/l   |   Sav  5,6 g/l 

Nem igazán tudtunk a végén arra egyetlen mondatot mondani, miért is vegyen a hazai, de főleg külföldi publikum olaszrizlinget. Mert nem lehet csak egyetlen dologért szeretni, azért szeretjük, mert ennyire sokszínű, ennyire jól alkalmazkodik, területhez, talajhoz, éghajlathoz, a gazda kedvéhez. Lehet könnyed, lehet fajsúlyos, de végül is az a jó ha felismerhető. nem a keserű manduláról, azt felejtsük el, az nem kötelező jegy, sőt, csak ritkán jön össze, hogy a komplex kép kihagyhatatlan eleme legyen. Az édes-sós gyümölcsösség, a jó, de nem túlzó savak, a finoman cizellált szerkezet, az érett gyümölcsös kedvesség, a közepes, vagy hosszabb lecsengés, de még sorolhatnánk. Az olaszrizlinget vissza kell helyeznünk oda, arra a polcra, amit megérdemel.

Fotók: AMC / bor.hu