Igazán izgalmas feladatot kaptunk nemrégiben, hiszen az elmúlt években készítettünk már cikket a Schieber Pincészetről, emellett Rappay Józseffel is beszélgettünk tavalyelőtt, amikor még a Szent Gaál Pincészetet erősítette. Most azonban a két történet találkozott és összefonódott, hiszen Jocó tavaly átvette a Schieber Pincészet főborászi és cégvezetői posztját. Interjúnk a Pécsi Borozó 2019. őszi számában jelent meg először.
Jocó fiatal kora ellenére komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen a kertészeti egyetem után bejárta a fél világot. Hat éven keresztül négy kontinens 9 országának vezető borászatainál vállalt munkát, így a szakmai önéletrajzában Dél-Tiroltól kezdve, Toscana, Ausztria, Új-Zéland, Németország, Dél-Afrika, Szerbia, Chile prémium pincészetei mind megtalálhatóak.
2016-ban tért haza, hogy tudását itthon kamatoztathassa. A 25 hektárral rendelkező Szent Gaál Pincészet szőlészeti és borászati vezetésének átvételével gyökeres átalakításba kezdett a birtokon. A teljes hordóparkot lecserélte, a szőlőfeldolgozó és palackozó gépsort megújította és a borok stílusát is teljesen átalakította egy fiatalosabb, modernebb vonalat bevezetve, mindemellett megtartva az egyensúlyt, eleganciát és gyümölcsösséget. Jocó tehát jött, és jó értelemben felforgatott mindent. Tavaly azonban újabb fordulatot vett a történet, így székhelyét Zombáról Szekszárdra tette át, egy jól működő, felfrissített borászatot hagyva maga után, ahol a borok már országos és regionális versenyeken is jól szerepeltek. Sőt, 2016-os Kékfrankosuk a Top Borkiválóságok közé került, a 2017-es Kékfrankossal pedig a Szekszárdi Borvidéki Borversenyről a Legjobb Hordóminta címet is elhozták.
Három hónapig a Schieber Pincészetnél borászati szaktanácsadó volt, majd átvette a birtok igazgatását. És hogy az összefonodás milyen eredményekkel járt? A Schieber Pincészet sorra hozza az érmeket és nyeri a versenyeket boraival. A Szekszárdi Borvidéki Borversenyen a Tabu Kékfrankos a Legjobb Vörösbor kategóriát és a Legjobb Kékfrankos kategóriát is bezsebelte, az Országos Borversenyről is aranyat hozott, a VinAgora Nemzetközi Borversenyen pedig a Legjobb Kékfrankos díjjal jutalmazták.
Az elmúlt egy év azonban nem csak a megmérettetésekről szólt. Jocó Schieberéknél is gyökeresen átalakított mindent mind a borászatban, mind a szőlészetben. Új gépeket és hordókat szereztek be, megváltoztatták a musttisztítást, a préselést, bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, átalakították a borászat profilját és a borok stílusát. A korábbi 20 borból álló szortimentet leszűkítették, a létrehozott új termékpiramis csúcsára pedig a kékfrankost helyezték. A szőlőtelepítés és a fajtaválasztás szempontjából új és izgalmas klónokat telepítettek kadarkából, kékfrankosból, syrah-ból és sauvignon blanc-ból.
Mindehhez jó alap volt a Baranya völgyben lévő 16-os hektáros új terület, melyet a Schieber Pincészet nemrég vásárolt. Ez a beruházás volt az, ami miatt Jocó tavaly a pincészet mellett döntött.
A Tabu-heggyé átkeresztelt területen kivágták a fákat, megszüntették a rézsüket és teraszokat, az erdő helyére pedig szőlő került. A déli területen öregtőkés kékfrankos terem - innen készült a Tabu -, jobbra merlot táblák helyezkednek el. A hegy bal oldalán cabernet sauvignon, a dél-keleti részen cabernet franc, mely kékfrankosban, végül syrah-ban folytatódik. Nem is akármilyenben, hiszen 3 féle klónnal dolgoznak, többek között ausztrállal is. Helyet kapott itt még a pinot noirnak egy olyan klónja, amiből rozé készül majd, valamint chardonnay és sauvignon blanc, amik jövőre fordulnak termőre. Ugyanakkor, amikor elkészül az ide megálmodott borászati üzem - a 200 éves Kadarka utcai épületet már csak kóstolók és rendezvények helyszínéül szeretnék a jövőben használni.
És hogy a fejlődés és átalakulás kinek a sikere? „A sajátomnak érzem a céget, azért dolgozom benne ennyit. Maximalista vagyok, mindent megteszek, hogy a legjobb legyen. Persze, tudom, hogy nem az enyém a borászat, de mivel nem szólnak bele a szakmai részbe és szabad kezet kapok, a Schieber Pincészet sikerét a sajátomként könyvelem el.”
A Szekszárdi Borvidéki Borversenyen idén elnyert Legeredményesebb fiatal borász cím azonban kétségtelenül az övé, melyet 19 további jelentkezőt maga mögé szorítva szerzett. „Nagyon örültem a díjnak, hiszen azon nem Schieber, Szent Gaál vagy Antinori van, hanem az én nevem. Ráadásul egy 2018-as vörössel nyertem, ami némiképp hátrány volt a többiek 2016-2017-es boraival szemben. Nem is annyira versenybor kategória, de nagyon elegáns tétel, finom fahasználattal, gyümölcsösséggel, épp az a stílus, ami a legközelebb áll hozzám.”
És hogy Jocó foglalkozása a szenvedélye is, mi sem bizonyítja jobban, hogy a szabadidejében a Baktán egy saját kis szőlőültetvényt művel már második éve. Az egyhektáros területen többféle szőlőfajta van, többek között öregtőkés kadarka és pezsgőnek szánt fehér fajták. Tavaly a két nagy pincészet mellett - melyekben párhuzamosan dolgozott -, nem volt ideje, így csak kis mennyiségben készült róla bor. Az álma egy saját borászat létrehozása, ám alkalmazotti fizetésből ezt nem lehet felépíteni. Másrészről akkora túltermelés van jelenleg, annyi új borászat születik, amik külső tőkével épülnek fel, nem beszélve a nagy, tőkeerős borászatokról, akikkel képtelenség felvenni a versenyt. Bár Jocót és az elhivatottságát ismerve, szerintünk néhány éven belül megjelennek a piacon a Rappay-borok is.
Fotók: Kovács Viktor - Wineography