Megdöbbentő a hasonlóság Napa-völgy és a Trák Alföld között. Mint később kiderült, az egyik legelismertebb bolgár borszakíró az első pillanatban, mikor rápillantott Bulgária ezen borrégiójára, azonnal a legnevesebb amerikai borvidékhez hasonlította. Majdnem pontosan egy éve onnan írtam beszámolót magazinunk Egynegyed rovatába. Az összehasonlítási alap tehát adott.

Ha a Villányi borvidékről esik szó társalgás közben, akkor az esetek döntő többségében a hasonló nevű hegység keleti végről szól a fáma, de sokszor elfelejtik az emberek, hogy bizony Villányon kívül is remek adottságú területek sorakoznak a környező lankákon. Ugorjunk át képzeletben a Kopár-dűlő nyugati oldalára, a meddőhányók alatt emelkedik ki a ma is működő kőbánya poraiból Nagyharsány, ahol jelenleg ellentétes irányú tendenciák figyelhetők meg, ugyanis beültetésre váró helyből, felújításra szoruló pincegödrökből egyre több van, ezzel szemben echte nagyharsányi borászból sajnos egyre kevesebb. Három jeles képviselőt mutatunk be közülük alant.

Hosszú ideje az üveg jelenti az alkoholos italok csomagolását, hiszen 2012-ben 200 milliárd darab fordult meg a kereskedelemben, igaz, 74%-ban a sörök részesednek ebből a piacból, míg a borok 11%-ot képviseltek. Az olyan tradicionális borrégiókban, mint például Nyugat-Európa, ahol az összes bor fele kerül üvegben értékesítésre, nem meglepő, hogy egy-két érdekes kezdeményezést láthatunk a csomagolás megváltoztatására. 

Rendeltünk egy tucat bort az osztrák borkereskedőktől, talán a térség legnagyobb ilyen típusú cége, jó webshoppal, sok üzlettel, nem mellesleg jó is csinálják a dolgukat. Sokat vásárolok náluk, de most az érdekelt, milyen lehet az a borsor, amit saját név alatt hoznak ki. Páran összedobtuk, megrendeltük, majd jó pár hetet pihent a pakk a raktárunkban, mire sor került rájuk. És még két osztrák palackot hozzácsaptunk a sorhoz, ha már egyszer.

Egy osztrák sort készültünk éppen kóstolni szokásos heti összejövetelünkön, amikor SzabóZé megjelent két borral. Nemrég bejárt tájakról hozta, no meg mert tegnap este az ortodox karácsony első napja volt, jómagam sütöttem česnicát is, így ezzel kezdtük keddi barátkozásunkat. Egy híján tucat borbarát kóstolta az egyetlen közös nevezővel bíró borokat: mindkettőben volt rkatziteli.

Merényi a hajnali vonattal érkezett Pécsre, másodosztályon. Még Pesten látta felszállni az első osztályra a kifogástalan öltözetű, titkárának magyarázó Zsolnay Miklóst, de akkor még nem tudta, hogy ki az. Vonaton babonából nem kártyázott soha. Szerencséje volt, mert Zsolnay, ha nem akart, nem vesztett, csak nagyon ritkán. 

Van egy pincészet a Szekszárdi borvidéken, amely merőben eltér a megszokottól. A Lajvér-patak völgyében, Szálkán található ez a korszerű technológiával felszerelt, kívül-belül kivételesen modern épület, ahol forradalmi szemléletmóddal rendelkező, bátran kísérletező fiatal borászok dolgoznak. Nem keltik a hagyományos családi pincészetek benyomását, de a nagy üzemméret miatt az új, feltörekvő kézműves borászatoktól is eltérnek. Nehéz helyzetbe kerültünk a besorolással, így inkább utánanéztünk mi is az igazság Lajvér Avantgarde Pincészet-ügyben.

A Pannon Borbolt által szervezett, ezúttal a pécsi Kalamárisban megtartott keddi kóstolónk szokás szerint rendhagyó módon szerveződött, csütörtökre. De így összejött a csapat (a másutt kóstoló, ám annál gyakrabban emlegetett SzabóZé kivételével) és már január másodikán harmincegy borral indítottuk az új esztendőt. Soha rosszabb évindítást, soha rosszabb keddi kóstolót.

Amikor nagyszerű borokról beszélgetünk, a „terroir” szó szinte mindig előkerül. Újságírók is gyakran alkalmazzák, hogy bizonyos borok minőségét és egyediségét megmagyarázzák. A szőlészek ezzel a fogalommal próbálják felértékelni szőlőiket, a borászok így különböztetik meg boraikat versenytársaikétól, a kereskedők pedig a borok iránti keresletet és a vételárat igyekeznek erre hivatkozva növelni. Sajnos azonban a szó sokszor szerepel a borok hátcímkéjén úgy, hogy a borkészítés során a fogalom jelentésére nem figyeltek oda. A terroir ma egy divatszó! Bár a kifejezés francia eredetű, hosszú története során globális fogalommá vált, követve azt a világtrendet, ami az egyedi és különleges termékeket részesíti előnyben.

Decemberben utolsó alkalmához érkezett a szekszárdi BorKultúra SzabadEgyetem rendezvénysorozata. A közelgő ünnepre való tekintettel természetesen karácsonyi ételek és hozzáillő borok kerültek terítékre. A karácsonyi menüt a Gastro Artist Pécsi Férfi Főzőegylet prezentálta, míg a borokat Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője válogatta az egyes fogásokhoz.