Érdekes kóstoló várt ránk a Szerdai Borklubban. A tiszteletüket tevő tételek mindegyike vulkanikus eredetű talajról érkezett. Magasak voltak az elvárások, különleges, egyedi karakterű borokra számítottunk. Külön figyeltük, hogy mely tételekben bukkan fel leginkább a termőhely valamilyen jellegzetes, csak ezekre a borokban felfedezhető jegy.
Csillogó, világos sárga megjelenés. Intenzív illata mézes, virágos, ez a kellemes mézes jegy ízében is felbukkanik csipetnyi citrus és kesernye kíséretében. A gyümölcsös, szép savakkal megtámogatott korty egyben van és hosszan köszön el. Nagyon barátságos, kellemes aromatikájú és zamatú bor, szép fajtajegyekkel. Könnyed hangvételű rajnai, tartalmas és jólesően kortyolható.
Sűrű és még nagyon fiatal anyag. Illatában még markánsan jelen van a fa, de egész szépen kitisztul a levegőn, mentás–mandulás jegyek is feltűnnek. A szájban is hasonlóan ifjú még, a cserzőanyag még nyers. Leginkább ásványos–sós jegyek vezetik, némi maradékcukrot vélünk felfedezni, ez kifejezetten barátságosabbá teszi a kortyot. Lecsengése nagyon hosszú, de még ez sem letisztult. A furmint–teszt győztes 2006-os tétel szintjét valószínűleg nem fogja elérni, de kitűnő hegyaljai furminttá fog érni.
Legalább egy órás szellőztetést igényel. Illata így sem válik túlságosan intenzívvé, hivalkodóvá, inkább hűvös-elegáns és ásványosságot áraszt. Ízjegyei markánsak, savai erőteljesek és ezekhez nagyon sűrű extrakt társul. Nem poharazgatós bor, kemény és férfias karakterű. Magas alkoholja melegséget áraszt, zamata tömény mineralitás citrusos kesernyével a végén. Még formálódó, nagyon lassan megnyíló tétel, komoly anyag.
Izgalmas, gazdag illatokkal mutatkozik be, hűvösen elegáns. Eleinte zöldes, kapros, aztán mustárt, mentát és virágokat érzünk, mineralitással nyakon öntve. Szájba véve a bort kicsit csalódunk, kevésbé összetett a zamat, és a korty vége mintha kiürülne. Savai még mindig szépek, a levegőn némileg javul az ízképlet is, csipetnyi fűszeresség teszi izgalmasabbá. Az illata alapján mindenképpen többet ígért.
Nagyon intenzív, jellegzetes muskotályos illatok vezetik, ízében sem kell csalódnunk, ugyanilyen intenzitással köszön vissza a fajta. Kitűnően megkomponált bor, kerekségével, ihatóságával és nem magas analitikai adataival hódít. Ízében kellemesen édeskés, játékos kesernyével. Savai szépen támogatják a struktúrát, közepesen hosszú bor, amelyet nagyon jól esik inni.
Nagyon visszafogott, zárkózott illatok jellemzik, szellőztetés után sem nyílott ki igazán. Meleg, mézes valamint érett szőlőre emlékeztető aromajegyek. Savai nagyon szelídek, kellemesek, olajos szerkezetét inkább magas alkoholtartalma vezeti, néha túlságosan is. Ízben is nagyon nehezen bontakozik ki, sós-gyógynövényes jelleget mutat. Ma nem akart megnyílni nekünk, pedig a felszín alatt sok-sok lappangó értéket fedeztünk fel.
Aranysárga, érett bort ígérő színvilág. Szép palackbuké jön a pohárból, abszolút a tercier aromák vezetik az illatát. Mineralitás és badacsonyi, vulkanikus illatok. Aromájában és zamatában is nagyon markánsan megjelenik a termőhely. Szájban száraz, sós ízek és nagyon magas sav- és alkoholérzet. Kissé elbillen a szerkezete, visszakóstolva mintha megfiatalodna, élő bor benyomását kelti és már-már bántó savassága is jócskán enyhül.
Mélysárga megjelenés. Illata visszafogott, kissé oxidált, citrusfélékre emlékeztet. Zamata még élvezhető, fanyar mineralitás, még mindig élénk savak és a vulkanikus talaj sós jegyei keverednek némi almával benne. A korty vége kellemes, édes hatású. A csúcson már túl lévő, igazi óbor, amely még mindig tartogat szépségeket.
Világos, rubin színű bor Szeremley Huba egykori főborászától. Az illatban és ízben is leginkább felfedezhető kékfrankos mellé került még syrah és merlot is. Levegőztetés után kinyílik gyümölcsös aromatikája, amelyet a kékfrankos fűszeressége tesz izgalmasabbá. Zamatában még mindig friss gyümölcsök, a meggyet érezzük leginkább. Teste és lecsengése közepes, korrekt, jól iható tétel és öregedésnek még semmi nyomát nem lehet felfedezni rajta.
Egy picit csalódást okoztak a borok ez alkalommal. Egyedi karakterű borokkal találkozhattunk, de igazán mély nyomot talán csak a Villa Tolnay Tavasza, az Istvándy Muskotály és Laposáék Somlai Rizlingje hagyott bennünk. Szeremley Huba szürkebarátján kívül most nem igazán találtunk olyan tételt, amely nagyon markánsan magán hordozná a vulkanikus eredetű termőhelyek illatatit, ízeit.