A végtelenül szerény és örökké mosolygó borász legendás házigazda volt, ahogy erről lapunk főszerkesztője, Győrffy Zoltán is beszámolt néhány éve egy print lapszámban:
"Nem kellett messzire mennünk, a város szívében találjuk az Ivanović pincészetet. A családi borászatot 1919-ben alapították, Dragoslav Gaga Ivanović a jelenlegi generáció, aki 1996 óta foglalkozik komolyabban a borral. Jelenleg évi hatvanezer palackot készítenek, a saját 3,2 hektár mellett mintegy tíz hektárról vásárolnak fel. A fő profil a prokupac és a tamjanika. A 2017-es fehér friss illatú, jó savakkal, kortyban visszafogottabb aromatikával, a 2016-os vörös (amibe azért kerül majd tizenöt szézalék merlot és cabernet sauvignon) elég gyümölcsös, érett, jóivású bor szép struktúrával, jól passzol a bárányhúsos gyuvecshez, amivel házigazdánk készült.
Órákon át folyt a diskurzus ételekről, borokról, velünk volt Igor Luković, a belgrádi Vino i Fino magazin főszerkesztője, került az asztalra remek ajvár, finom házi sajtok, némi kajmak, saját sütésű kenyerek még a gyuvecs előtt, Gaga szabadkozott, hogy nem volt ideje készülni, mert szüret van, de pazar minden, a borok legfőképp, ráadásként jön a ½ néven futót tétel, fele prokupac, a többi merlot és cabernet, az évjárat 2016, érett, fajsúlyos anyag, még várni érdemes vele."
A Pécso Borozó szerkesztője, Ercsey Dániel is többször járt a pincészetben, a 2019-es látogatásáról így írt:
"Este fél kilenc körül érkezünk meg Aleksandrovacba, Gaga Ivanovic borászatába. Már vagy 10 helyi borász vár ránk, bele is csapunk a lecsóba és a nyolc órás buszozás után, a derekunkat és a vádlinkat tapogatva nekiülünk a 40 boros kóstolónak. A tamjanikák (sárgamuskotály) közül a Podrum Čokot Tamjanika Experiment 2018 és a házigazda Ivanovic Tamjanika 2018 tetszik leginkább, előbbi penge savaival és frissességével, utóbbi elegáns, virágos jegyeivel hívja fel magára a figyelmet.
Végül, úgy éjféltájban, amikor a kóstoló végére érünk, eljön a vacsora ideje is. Két hideg előétel, két meleg előétel és egy főételnek gondolt csirke után még hús kerül a grillre, bor a poharakba és amikor én már úgy érzem, hogy lehetetlen többet enni és inni és mindjárt elájulok a fáradtságtól, még előkerül az édesség és az eddig rejtegetett édes bor, a szerbek pedig, hajnali kettőkor, felébredni látszanak, mintha csak most érkezett volna el az ideje a beszélgetésnek."
Utoljára alig néhány hónapja jártunk Gaga portáján, csibészes mosolyával mesélt a terveiről és mutatta meg az első tiszta prokupacot, amivel piacra készült lépni. Csodálatos bor volt!
"Gaga Ivanović a szokott módon vár, a frissen sült kenyér, a mindenféle krém és pástétom és a szilvás rétes elképesztően finom, ő maga pedig a város legsármosabb vendéglátója. Végül a helyi bormúzeumban zárjuk az estét, az aleksandrovaci nobilitások felvonulnak, beszédeket mondanak, aztán indul a szabadtéri kóstoló élőzenével."
A szerb borászat egy nagy formátumú borászt, de ami sokkal fontosabb, egy igaz barátot veszített el! Gaga, nyugodjál békében!