A Vince-napi vesszővágás régi borászhagyomány, a szőlősgazdák a Vince-nap (január 22.) időjárásából és a metszett vesszőkből jósolták meg, milyen lesz az idei termés. Időközben a tél egyik legjobb turisztikai programja formálódik ennek kapcsán Villányban, jó lesz rá jövőre is odafigyelni! Érdemes volt idén is, beszámolónk következik a szombati élményekről.
Bár már kisiskolás koromban meglepődve tapasztaltam, hogy a születésnapomnak külön neve van a naptárban, akkor még csak az derült ki, hogy január 22-e a Magyar Kultúra Napja. (1989 óta ünnepeljük, Kölcsey 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.)
Pár éve aztán kiderült, hogy ez a nap egyben Vince-nap is, úgyhogy akad okom az ünneplésre. Talán ezért is döntött úgy a Pécsi Borozó szerkesztőségének szerencsésebbik fele, hogy amíg ők idén a Tokaji borvidék vendégszeretetét élvezik, én maradjak csak Pannóniában, és látogassak el Villányba, a Vince-napi programsorozatra.
A Vince-nap egyre inkább kezd beépülni nem csak a borászok, hanem a borkedvelők naptárába is. Január derekán, vége felé úgysincs miért koccintani, koccintsunk hát Vincével! - tekintettünk a jövőbe éppen egy évvel ezelőtt, és sejtésünk beigazolódni látszik.
Idén éreztük igazán, hogy valami szuper kezdeményezés kezd ekkorra kialakulni a Villányi borvidéken, amelynek magja az alkalmat korábban is ünneplő Vylyan Pincészet (akik idén is főszervezői voltak a négyhelyszínes programnak).
Ruppert Ákos kínál Riczu Tamás pincéjében (fotók: Csortos Szabolcs)
A Siklóstól Villányig átvezető programsorozat nyilvánvaló célja, hogy a Vince-nap újra egy élő, közös borvidéki hagyomány legyen. Ez a cél területileg is remekül megvalósult, hiszen a várakozásokat jóval felülmúló számú vendég (egyes helyszíneken akár 120-an is) Riczu Tamás pincéjében, Siklós felett kezdte a napot.
A bőséges és remek disznótoros, Riczu általunk is sokat emlegetett kiváló Olaszrizlingje, valamint a cigányzene kitűnő kezdésnek bizonyult, a négy pincét bejáró vendégeket alig lehetett rábírni az indulásra, amikor a Vylyannál már készen álltak a fogadásra. Riczu Tamásnál egyébként a borász új vörösboraival is lehetett már találkozni, az érdeklődők rohamát (és záporozó kérdéseit) a pincében a borászként is ismert Ruppert Ákos próbálta állni.
Üdvözlés a Vylyannál (középen Debreczeni Mónika birtokigazgató, körülötte a Szélkiáltó)
Az idei Vince-nap motorja, a kisharsányi Fekete-hegyen székelő Vylyan immár harmadik Vince-napi „szertartását” celebrálta. A dalokat, játékokat és a közös Vince-vessző vágást Mészáros István atya áldása követte, a borkóstoláshoz a Szélkiáltó együttes próbált illő aláfestést szolgáltatni, Ipacs Szabó István pedig borászként kommentált. A remek tepertőkrémes házikenyér a Tenkes Csárdából érkezett.
A következő állomás a borvidék ritkábban útba ejtett településén, a nagyharsányi pincesoron, Gere Tamás és Zsolt ottani műemlék pincéjében várta a vendégeket, akik közül meglepően nagy arányban érkeztek messziről, a régión kívülről (főleg Budapestről).
Gere Zsolt áll helyt
Bár itt az érdeklődés jóval felülmúlta a pincében elfoglalható helyet, a vendéglátók maximálisan igyekeztek helyt állni, és minél többet elmondani a 2009-es évjárat borairól.
Az ekkora már jólesően elfáradt vendégeket estére Gere Attila Mandula Étterme várta Vince-napi, disznótoros témára hangolt degusztációs borvacsorára.
Ajánló korábbi összeállításainkból: