A moldáv borok egyelőre még csak kevés teret hódítottak Magyarországon, viszont sok más országban, elsősorban az egykori keleti blokkban, elég jelentős a részesedésük.

Magic Wine név alatt Szerbiában forgalmazzák ezeket a borokat, amelyek a Cricova-borászatból kerültek ki. A második legnagyobb moldáv pincészet éves szinten sokmillió palackot dob piacra, de hírnevét a száz méterrel a föld alatt megbúvó alagút/pincerendszere hozta meg, amely 70 kilométer hosszan járható be, teljes hossza 120 km.

Az 1952-ben alapított, Kisinyovtól/Chisinautól 10-15 kilométerre található borászat pezsgőket is készít, rendelkezik egy másfél millió palackos borarchívummal (a legrégibb tétel 1902-ből való), akit érdekel, alul belenézhet, milyen is egy pincetúra.

De kóstoljuk meg a borokat.

Magic Wine Cricova Sauvignon Blanc

Évjárat nélküli bor. Legalábbis nem tudtam kideríteni. Nagyon rég nem láttam már 0,7 literes palackot. Műanyag dugó. Papírba csomagolt palack, nem lehet letekerni, rá van ragasztva. Illata elég visszafogott, amolyan fehérboros, semmilyen. Na, aki ilyenhez szokott, az néz bennünket hülyének, amikor virágokról meg gyümölcsösségről beszélünk. Ebben van egy rossz borosság és alkoholérzet. Az alkohol egyébként 12,5%. Ha fegyverre kényszerítenek, akkor se tudok belőle sauvignonos fajtajelleget kivenni.

Magic Wine Cricova Merlot

Ez is évjárat nélküli bor. A La Combinatul de Vinuri Cricva SA terméke ez is. Külsőleg mindenben megegyezik a fehérborral. Elég halvány szín, szinte áttetsző. Az illatából megállapítható, hogy vörösbor, kortyban, pici tannin, némi alkohol, kis édesség, és más semmi. 12%. Talán az is megmondható, hogy lehetett hordóban, nagyban és régiben, de nem sokat, viszont épp eleget, hogy egy kis dohosságot felvegyen. Könnyű, egyszerű, kólabor.

És ezzel rátérek, miért is népszerűek ezek a borok. Nem azért, mert jók, hiszen nem azok. Viszont olcsók (300 dinár körül vannak, ami nagyjából 750 Ft), ezért papírcsomagolást, viaszpecsétet adnak, látványt, ami megragad. Hiszel a varázslatban, hogy akkor ezért a pénzért belül is lehet valami. Valami van is, de az nem babonáz meg. Kólával felöntjük, mondja a vásárló és lecsúszik valahogy, az alkohol meg hatni fog előbb-utóbb.

A szupermarketes borvásárlók gyengeségét célozzák meg, látványos külsővel adnak el gyenge minőséget. Van nálunk is ilyen, ennél olcsóbban általában hozzájuthatunk, de ott a parasztvakítás visszafogottabb. Itt illúziót mérnek és a piac nekik ad igazat.

Iható termékek ezek, csak élményt nem adnak Azt az élményt, amit a bor ad egyébként, amiről beszélni lehet, ami valóban elvarázsol. 

Mondjuk 74 pont, de valójában nem szeretném értékelni, nem ajánlom, csak szakmai tanumányozás céljára. Ennyi pénzért már lehet jobbat találni, mondjuk egy Danubiana vagy Ostoros legalább technikailag tiszta és mutat fajtajegyeket és mégiscsak bor, általában egy tizessel biztos többet ér nálam, árban viszont valahol ott mozognak 500-1000 között.