Nyitókép: A Szent Száva katedrális Belgrádban (fotó: Ercsey Dániel)

A Google szerint 6:50 körül van a napfelkelte Újvidéken, úgyhogy már 6:30-kor kint ülök a tetőteraszon, velem szemben a péterváradi erőd falai, közöttünk sötéten örvénylik az összeszűkülő folyó. Sajnos a számításaimból éppen a tőlem keletre fekvő várhegyet hagytam ki, hiába kapcsolom be a telefonomon a videófelvételt, 7:30-ig nem bukkan fel a nap a szikla mögül, én pedig a közben főzött mentatea dacára is kockára fagyok a teraszon.

Előző este az örmény kinézetű, sötét hajú és mosolygós szemű szakállas vendéglátóm, Damir, a Musza Dagh 40 napját hagyta elöl az éjjeliszekrényen mint olvasnivalót. Sajnos szerbül, így esélyem sincs. Reggel Nagy Kornél történész barátom ír a Facebookon, éppen az egykori péterváradi örmény kolóniát emlegeti, micsoda koincidencia! A Perec Pékségben reggelizem, a burek joghurttal kiváló, a Duna-parkon keresztülsétálva pedig egészen a folyóig kísér a fenyők és ciprusok átható illata.

Fotó: Ercsey Dániel

A Fruska Gora tele van ortodox kolostorokkal, melyek közül a legismertebb a Novo Hopovo, de a legérdekesebb kétség kívül a krušedoli. Egyedülálló freskóit az 1500-as években festették, majd a kolostor lerombolása és újjáépítése után, az 1700-as években, újrafestették. Lenyűgöző hatást kelt a tengerkék háttérből szinte világító számtalan szent, a többségüket nem ismerem és ikonológiai ismeretek nélkül csak találgatni tudom ki kicsoda.

Fotó: Ercsey Dániel

A falra függesztett fényképezni és videózni tilos utasítás betartását egy pap ellenőrzi, oda és vissza sétál az apró templomban, fekete reverendája a földet súrolja. Végül talán elfárad, vagy csak elkezdi hiányozni neki Isten társasága, mert leül egy székre egy sarokban, lehunyja a szemét és apró, ütemes dülöngéléssel mormolni kezd valamit. Talán imádkozik. Gyorsan készítek néhány fotót, remélem Isten és a papok megbocsátanak majd.

A Krusedol Kolostorban (fotó: Ercsey Dániel)

Innen másfél órára van Belgrád, a szállás modern és személytelen, a Szent Száva katedrális építése/felújítása pedig mintha örökké tartana, ezúttal a belépés is tiltva van. A naplementét a Kalamegdanból nézem végig, a távolban tisztán látszik a zimonyi Hunyadi-torony. A várbeli Hunyadi emlékművön a magyar trikolór mellett rendszeresen feltűnnek román szalagok és koszorúk is, melyeket gondos kezek hétről-hétre eltávolítanak, ahelyett, hogy örülnének neki, milyen kivételes ember volt Hunyadi János, akit három modern nemzet is a magáénak vall.

Belgrád éjjel (fotó: Ercsey Dániel)

A vacsorára felszolgált csevap és az aszalt szilvával töltött baklava kiváló, akárcsak a mellé szervírozott Ivanović Tamjanika. Holnap már irány Župa, a prokupacok hazája...

Ha tetszett az útinapló, itt elolvashatja a hat napos út többi beszámolóját is: 1. nap, 2. nap, 3. nap, 4. nap, 5. nap, 6. nap