A nyitókép Ercsey Dániel fotója

Maurer Oszkár a délvidék apostola és ez egyáltalán nem túlzás, tekintve hogy a Szabadkai borvidék ma nélküle lehet, hogy nem is létezne, ahogy persze Bóni Laci és a DiBonis illetve a Tonkovic és a Zvonko Bogdan borászatok nélkül sem, de meglátásom szerint Maurer Oszkár volt az első fecske. Ráadásul a Szerémség (ha Szerbiában keresnénk, ez a Fruska Gora) sem lenne ugyanaz, ott is ő volt az egyik első kistermelő, aki pl. az ürögi Kovačević gigaborászat mellett utat mutatott, nem tudom, hogy lenne-e nélküle Sagmeister Ernő, a Vinarija Kis Karlócán vagy éppen Ivana Sijacki Bánmonostoron. Nyilván igen, de az biztos, hogy nem ugyanazok lennének.

1880 Narural Food&Wine Restaurant néven Oszkárék éttermet is üzemeltetnek

Ahogy telt-múlt az idő, Oszkár egyre inkább a természetes borok és a minimális kénhasználat mellett tette le a voksát, így életében már másodszor kényszerült úttörő szerepbe. Amikor a szerb borok még éppen csak kikászálódtak a középszerűségből, gyakran éppen Maurer Oszkárt követve, akkor ő már a natúr boraival varázsolta el Isabelle Legeron MW-t és külföldi Michelin csillagos éttermek kínálták a borait.

Persze ezzel - bizonyos értelemben - Maurer Oszkár elhatárolta magát a borászok többségétől, de ez nála annyira önazonos, annyira belülről jövő (mármint a természettel együtt való létezés), hogy megkockáztatom, nem is tehetett máshogy. Egész egyszerűen a lénye erre predesztinálta! Úgyhogy újra követendő csillag lett, ezúttal pl. a Bikicki borászatnak, de a Szerémség több termelője is áhítattal ejti ki Oszkár nevét a száján.

Fotó: www.maurer.rs

Én viszont, személy szerint nem vagyok a natúr borok rajongója. Félreértés ne essék, nem is vagyok elutasító a dologgal! Egész egyszerűen azt gondolom, hogy a bor legyen jó, legyen élmény meginni, legyen benne a „nyelési komfort“ ahogy a felvidéki Sütő Zsolt fogalmazott. Onnantól kezdve az csak egy plusz, hogy natúr és organikus, de ezt én csak a kóstolás után szeretem megtudni.

Ilyen előzmények után lássuk a bort!

Maurer Oszkár : Crazy Lud 2020

(Kékfrankos-cabernet sauvignon-Hamburgi muskotály)

- derítetlen, szűretlen, alacsony kéntartalmú -

Halvány bordó szín, de a szűretlensége okán nem átlátszó. Zavarosnak is mondhatnánk, ha nem lenne annyira dzsúzosan guszta, mint a nagyi házi meggyszörpjei nyaranta. Az illat intenzív, szinte kiugrik a pohárból. „Biztosan a muskotály miatt“, ez jut az eszembe, de gyorsan el is hessegetem a gondolatot, mert amit érzek az a színtiszta meggy. Annyira egyértelmű és zamatos, hogy szinte belezavarodom. Kóstolva közepesnél kisebb test, rendkívül élénk savak, a meggy itt már kiegészül ribizlivel, cseresznyével, egy leheletnyi joghurtossággal és pici zöldfűszerrel. Próbáltam nem szeretni, de nem ment. Ez a bor egész egyszerűen király! Friss, gyümölcsös, kirobbanó. Kérek még! 89/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel