Nagy örömmel tölt el, hogy a 19 Bar&Shop eddigi legsikeresebb whisky estjéről számolhatok be, az április 6-ai Boroshordós utóérlelésű whisky kóstolójáról, amelyből rögtön két alkalmat kellett meghirdetni a nagy érdeklődés miatt. Több okból is büszke vagyok arra, hogy pont ez a téma bizonyult ennyire izgalmasnak, egyrészt mert alátámasztja, hogy a Pécsi Borozó hasábjain maximálisan helye van a whisky-nek, és egyéb párlatoknak is, másrészt azért, mert azt is mutatja, hogy a bor különösen kedves a szívünknek.

Nem mindennapi kíséretbe avatott be nemrég közös utazásunkon Somfalvy Gergő barátom, aki mostanság a siklósi Heumann Pincészet ügyeiben is elég bennfentes. Lesz egy sör, amihez villányi törköly, must és hordó is kötődik majd. Izgalmas félmondat, de többet nem árult el, várnom kellett, míg a sör kóstolható állapotba nem került. A sör élő anyag, a lapzárta kevéssé érdekli, de azért pár nappal  nyomdai leadás előtt mégiscsak eljutottam a MONYO sörfőzdébe és belekóstoltam, mi rejtőzik még a tartályban.

Kiváló barátom és kollégám, Marcelo Retamal – aki egyben elismert chilei borász is - néhány éve egy interjúban beszélt a borvilág egyik aktuális kérdéséről, a „borok standardizálásáról”. Nyilatkozatában megnevezte azokat az uniformizáló tényezőket, amelyek szerinte a legmeghatározóbbak, és javaslatot tett ezek lehetséges megelőzésére úgy, hogy a borok minősége mégse csökkenjen. Javaslatai komoly visszhangra leltek Chilében, és sokan álltak ki törekvése mellett.