Ami nekünk a lángos vagy a véres hurka, az a spanyoloknál a churros forró csokival. A legjobb gyógyír másnaposság ellen, a legjobb energiabomba egy átbulizott éjszaka közepén/végén. Külön forró csokit nem is találtam, csak olyat, ami kifejezetten a churroshoz készül. Nem isszák magában.

400 évre tekinthet vissza a csokoládégyártás Belgiumban, ma Európa egyik legnagyobb exportőre e tekintetben. Azt gondolom, ez összefügghet azzal, hogy a Barry Callebaut csoport egyik főhadiszállása. Ez az a cégmonstrum, melynek csokipasztilláit kis túlzással a fél világ használja csokikészítéshez. 2010-től az egy belgára vetített éves csokoládéfogyasztás az 5,5 kilóról a felére esett vissza. Talán a klímaváltozás miatt esznek csoki helyett inkább fagylaltot és jégkrémet? Vagy kevesebb a klassz manufaktúra és túl erős a Callebaut? Ki tudja? Viszont ha nemzeti karakterisztikaként vesszük ezt a jelzőt, akkor forró csoki-fronton ez egyet jelenthet: nagyon sok és sokféle csokit.

Amikor a legendás francia forró csoki legszuperebb és legautentikusabb receptje után nyomoztam, tudtam, hogy David Lebovitz lesz az, akinél megtalálom. Évekkel ezelőtt egy olyan narancslekvár-receptet kerestem, amibe nem kell belehalni készítés közben - és ekkor akadtam rá erre a pasira. Eddig egy lenyűgöző könyve jelent meg magyarul (A tökéletes fagylalt - Csipet Kiadó), de tudom, hogy van egy olyan könyve, ami kifejezetten a francia italokról szól (Drinking French).