A címbe helyezett mondatnak volt egy kevésbé szalonképes folytatása is, az utolsó bor kapcsán hangzott el SzabóZétől, lévén sofőrként felelősségteljesen használta a köpőcsészét egész este. Az aszúnál azonban feladta, nemzeti kincset nem köpünk ki jelszóval lecsúszott a korty. Vegyesen jönnek most a borok, fehér, vörös, édes, hét bor mindösszesen, de jó kis csapat.

Persze a válasz nagy eséllyel igen, de a kérdés korántsem álnaív. Fontos átgondolni, a kiváló nagyborászatok, pincészetek, szállodák és éttermek mellett mit nyújthatnak a családi pincészetek. Útmutatásért Müller Jánoshoz fordultunk, aki a kezdetek óta jelen van Villány minőségi borkészítésében, családi pincéjével mégis mert „kicsi maradni”. A legdélebbi magyar borvidék az elmúlt időszakban szinte néhány év alatt fejlődött óriásit. Nem is feltétlen boraiban (bár az egymást követő kiváló évjáratokat most már úgy tűnik, hogy hamarosan mindnyájan megtanulhatjuk igazán értékelni), hiszen ezek közt már a kilencvenes évek eleje óta számos kiváló tételt találni minden kategóriában. Nem is a hírnév, a népszerűség, az elismertség tekintetében, hiszen a villányi sok tekintetben az első számú magyar borvidék, és aligha van vörösbort kedvelő ember, akinek ne lenne innen néhány nagy kedvence.

Ahogyan azt már korábban beharangoztuk, május 6-án, szerdán a Baranya Megyei Önkormányzat által tizedik alkalommal meghirdetett borversenyen a benevezett borokból kiválasztották azokat, amelyek egy évig viselhetik a „Baranya megye bora” címet. A borversenyt Villányban, a Teleki Zsigmond Szőlészeti Szakképző Iskolában – a Villányi Borász Akadémia szakmai közreműködésével – rendezték meg. Neves baranyai borszakértőkből álló, kilenc tagú bírálóbizottság értékelte a beküldött bormintákat és választotta ki minden kategóriában a győzteseket.